Perczel-glóbusz

A magyar Perczel László által 1862-re elkészített kéziratos földgömb korában egyedülálló: méretével, rajzi finomságával és névrajzi gazdagságával kiemelkedő alkotás. Egykori szépsége sejthető ugyan, de mai szomorú állapota – fizikai sérülései és a védő lakkréteg besötétedése miatt – nem tükrözi eredeti, valóságos értékeit, és nem teszi lehetővé kiállítását a nagyközönség számára. Csupán a szűkebb szakmai körökben ismert még Magyarországon is. Így a most elkészült művészi másolatok megszületésével válhatott igazán közkinccsé ez a páratlan műtárgy.
Közvetlenül a Virtuális Glóbuszok Múzeumának (VGM, http: terkeptar.elte.hu/vgm) 2007-es megalapítását követően (Márton 2008a) megfogalmazódott az a terv, hogy 2012-re, Perczel László 1862-re datált kéziratos óriásglóbusza 150. évfordulójára hallgatók bevonásával az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén elkészítsük annak digitális, egykorú vagy korabeli hasonmását, miután a mai állapot rögzítése megtörténik a VGM számára (Márton 2008b). 2008-ban, majd ezt követően éveken át több alkalommal is pályázatokat nyújtottam be kutatást vagy kulturális értékek megőrzését támogató intézményekhez, nagyvállalatokhoz, sőt magánszemélyekhez is. A cél az volt, hogy lehetőség adódjon a munka minél teljesebb elvégzésére, ide értve egy kézzel fogható, hordozógömbre kasírozott, rézmeridiánba illesztett, állványra szerelt tartalmi hasonmás elkészítését is. A pályázatok rendre sikertelenek voltak. Ezekben már megfogalmaztam a Perczel-glóbusz mai állapotrögzítésének szükségességét és lehetőségét.
2008 májusában közel 900 db nagyfelbontású fényképfelvételt készítettünk az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Térképtárában őrzött eredeti Perczel-földgömbről. Ezek feldolgozásával elkészült a mai állapotot bemutató 3D-s modell a VGM számára, azaz létrejött a Perczel-glóbusz állapotrögzítő digitális hasonmása (VGM ID 76). Ugyanakkor a fényképfelvételek felhasználásával mód nyílt jpg formátumú, nagyfelbontású gömbszegmensek előállítására is. Ezek képezték alapját a hallgatók munkájának, melynek során megszületett a glóbusz részben restaurált, digitális, tartalmi hasonmása 2012-re (VGM ID 110). Ezeket a gömbszegmenseket használta Sziládi József, a hajdanvolt Kartográfiai Vállalat felelős térképszerkesztője is, hogy önzetlen munkával (anyagi ellenszolgáltatás nélkül!) elkészítse a glóbusz csaknem egész területére az árnyékolt domborzatrajzot, a summert.
Öt diplomamunka, hat szakdolgozat, valamint két TDK-dolgozat született a feldolgozással kapcsolatban. Az így megalkotott szelvényekből állt össze 2012-ben a VGM-be is felkerülő restaurált és igen kis részben rekonstruált digitális, tartalmi hasonmás földgömb. Öt fontos, zömmel többszerzős publikáció látott napvilágot magyar vagy angol nyelven a témával kapcsolatban, amelyek egy része konferenciaelőadásként is elhangzott.
Az elért eredmények összefoglaló bemutatására két, az OSZK-val közös, és a Budavári Palotában tartott konferencián is sort kerítettünk. Természetesen a folyó munka mindenkori állásának megfelelő ismertetést adtunk: 2011. március 18-án a „Nyomtatott magyar föld- és éggömbök a kezdetektől napjainkig” kiállítás Néhány szó a glóbuszokról című zárókonferenciáján (Márton 2011), valamint a Perczel László készítette földgömb másfélszázéves születésnapját 2012. november 16-án ünneplő Régi és új Perczel-glóbuszok: egy óriásgömb és rekonstrukciója címmel megrendezett konferencián.

A bevezető szöveg forrása itt elérhető.
A kép forrása: https://blog.oszk.hu/foldabrosz/perczel-laszlo-foldgombjenek-ujraalkotasa-1862-2019

A gyűjtemény célja, hogy a Perczel-glóbusz témájában keletkezett valamennyi tudományos tartalma reprezentálva legyen, láthatóságot nyerjen.