The substantialist reason in value research: A critical assessment of two Inglehart theses

Lakatos, Zoltán

The substantialist reason in value research: A critical assessment of two Inglehart theses

Date: 2014

Subject: Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
sociology
traditional values
economic growth
Szociológia D. I./Szociológia
szociológia
hagyományos értékek
gazdasági növekedés

URI: http://hdl.handle.net/10831/44532

Link to Library Catalogue: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-985470

MTMT: 2960021

DOI: 10.15476/ELTE.2015.227

Abstract:

A társadalmi értékek kutatását jelenleg a változó-centrikus paradigma uralja, amely
vizsgálatának középpontjában szubsztanciák (entitások) és azok egymásra gyakorolt hatásai
(pontosabb volna úgy fogalmazni: "ütközései") állnak. Az emergens minőségek ezzel a
szemlélettel összefüggő hanyagolása többé-kevésbé elkerülhetetlen fejlemény a Big Datának
köszönhetően egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló mutatókra és kapcsolataikra
fókuszáló kutatási programok térnyerésével. A dolgozat ennek a paradigmának a
hiányosságait mutatja be Ronald Inglehart posztmaterialista értékváltás-tézisének, valamint
kulturalista gazdasági növekedés-modelljének kritikáján keresztül. Munkámban a
pragmatikus filozófiai hagyományra, illetve az azzal rokon klasszikus szociológiai
áramlatokra visszavezethető mezőelemzés szemléletmódját alkalmazom.
Inglehart értékváltás-tézisének vizsgálatához a World Values Survey-ből használok
adatokat. A mezőelemzésben gyakran alkalmazott módszerrel, többszörös korreszpondenciaelemzéssel
a viszonyításként használt lineáris módszerek ― köztük Inglehart vizsgálatainak
― eredményeivel összevetve koherensebb értékdimenziók tárhatók fel. Az egyes országok
pozíciói, illetve azok változásai ezeknek a dimenzióknak a terében számos ponton
megkérdőjelezik Inglehart diagnózisait.
Az Inglehart által egy, a kultúrát operacionalizáló változóval bővített endogén
növekedés-modell figyelmen kívül hagyja a gazdasági növekedésben alapvető, különösen a
technológiai innováción keresztül érvényesülő állami beavatkozást. Ezeknek a folyamatoknak
a jelentősége a nemzetgazdaságok méretével egyenesen arányos. Inglehart modellje azt
sugallja, hogy a gazdasági növekedés egyik gyökere kulturális értékekben keresendő. Az első
részben bemutatott komplex értékváltozókat használó modellel kiegészített kritika
megkérdőjelezi ezt az állítást.
A két empirikus fejezet tanulságait Weber elektív affinitás-fogalma és Bourdieu
szimbolikus hatalommal foglalkozó munkáinak segítségével értelmezem. A "kultúra" és
"gazdaság" (továbbá a cselekvés anyagi/instrumentális, illetve szimbolikus vonatkozásai)
elválasztásának empirikus értelmetlenségét az értékszociológia előtt álló kihívások
mezőelméleti újraértelmezésén keresztül tárgyalom.

Abstract:

Current research into values is dominated by a variable-centered paradigm that defines its inquiry as a study of substances and their impacts on each other. This is a more or less inevitable outcome of the field's progression toward Big Data, where emergent qualities are disregarded in favor of a focus on the abundance of indicators and their "interactions". To illustrate the issues with this paradigm, I deconstruct Ronald Inglehart's thesis of postmaterialist value shift and his model of culturally induced economic growth. This critique takes the field analytical perspective, a relational approach to the study of social facts that originates in the pragmatist philosophical tradition and related currents in classical sociology. The engagement with Inglehart's thesis on value change includes a cross-cultural reanalysis of data collected within the scope of the World Values Survey. The study applies the multivariate technique of choice in field analysis, multiple correspondence analysis, which yields more consistent latent constructs than the linear techniques used as benchmarks ― and in Inglehart's studies. Keeping to these dimensions, national values and trajectories of value change challenge Inglehart's account on several counts. The review of Inglehart's proposed update to the endogenous model of economic growth points out inconsistencies with the historical record of public investment in technological innovation and state intervention in general, especially with regard to the economically most developed countries. Incorporating a model using the constructs presented in the first part, this study questions Inglehart's proposition that values have an independent effect on growth. The implications of the two empirical chapters are discussed with reference to Weber's concept of elective affinity and Bourdieu's studies of symbolic power. The empirical irrelevance of the culture-economy dichotomy (or symbolic versus material forms of agency) is discussed in connection with the field analytical reformulation of the challenges ahead in the sociology of values.

Show full item record