A RegCM4.5 regionális klímamodell tesztelése: a hidrosztatikus és nem-hidrosztatikus közelítés szerepe különbözo csapadéksémák alkalmazása

Abstract

Az éghajlati rendszer működésének minél pontosabb megértéséhez elengedhetetlen a klíma-modellek alkalmazása és folyamatos fejlesztése. A modellfejlesztések egyik célja a múltban detektált éghajlati viszonyok, változások minél pontosabb rekonstruálása. Ha ez elfogadható mértékben sikerül, akkor következő lépésként a klímamodellek felhasználásával becsülhetjük az éghajlat jövőben várható változásait is. Napjainkban a regionális modellek már néhány km-es horizontális felbontással is rendelkezhetnek, amely sokszor nem-hidrosztatikus közelítést igényel. Ahhoz, hogy a modell megfelelően működjön, szükséges a modelldinamika módosítása, valamint a modell rácsfelbontásánál finomabb térskálájú folyamatok fizikai parametrizációinak további fejlesztése. Vizsgálataink során a RegCM4.5 regionális klímamodellel végeztünk modellfuttatásokat 10 km-es horizontális felbontás mellett a Kárpát-medencére az 1981–1990 időszakra. A kezdeti- és peremfeltételeket az ERA-Interim reanalízis adatbázis (0,75°-os horizontális fel-bontással) szolgáltatta. A választásunk azért esett a RegCM4.5 modellverzióra, mert a korábbi verziókhoz képest a hidrosztatikus (H) közelítés mellett már nem-hidrosztatikus (NH) dinamikával is futtatható. E modellverzió másik nagyobb újítása, hogy a nem-konvektív eredetű felhőzet és csapadék kezelésére egy új csapadéksémát is beépítettek. A vizsgálatok során egy-részt a modelldinamikát, másrészt a nagytérségű csapadéksémákat teszteltük különböző beállítások mellett.