Egy új tudományág születésének könyvtári vonatkozásai

Abstract

Egy olyan tudományág könyvtárának megteremtéséről fogok beszélni, amelynek első művei akkor születtek, amikor elkezdtem egyetemre járni, és még alig jutottak el hozzánk, amikor 1973-ban elkezdtem az ELTE BTK akkor alakult Fordító- és Tolmácsképző Csoportjában fordítástechnikát oktatni. Ez az új tudományág a fordításelmélet vagy fordítástudomány, angolul Translation Studies, amely nem elsősorban szépirodalmi fordításokkal, hanem a legtágabb értelemben vett nyelvi közvetítés eredményével, folyamatával és funkciójával foglalkozik, tehát a tolmácsolás kutatásától a szakfordításon át az audiovizuális fordításig az interlingvális nyelvi kontaktusok legváltozatosabb területeit tekinti kutatási tárgynak. Akkor, amikor én találkoztam vele, még csak válófélben volt az irodalomtudománytól, ezért a tanszéki könyvtár fejlesztésének első szakaszában a szótárakon és enciklopédiákon kívül elsősorban nyelvészeti könyveket vásároltunk, főleg összehasonlító stilisztikákat, kontrasztív nyelvészeti munkákat, olyasmit, amiről azt gondoltuk, hogy segít a fordítás és a tolmácsolás oktatásában. Ebben az első szakaszban, mely 1973–1990-ig tartott, a tanszék a Ménesi úti Eötvös-kollégiumban kapott helyet, könyvtárszobánk nem volt, a könyvek a tanári szobák zárt szekrényeiben voltak, de nem is nagyon jutott eszébe a hallgatóknak könyvet kölcsönözni, hiszen még a tanárok sem értettek egyet abban, hogy van-e szükség elméletre a fordítás oktatásában. A második korszakban (1990–2000), az Amerikai úti új helyszínen, amelyről az előadásban részletesen is fogok beszélni, a fordításelmélet fontosságát világszerte sikerült bizonyítani. A harmadik korszak 2001-ben kezdődött, amikor a számunkra kijelölt Trefort-kerti szobák egyikében egy „bejárás” alkalmával megláttam, hogy bontják a régi könyvtár gyönyörű szekrényeit, és sikerült a bontást megakadályoznom, sőt sikerült a már lebontott felső szekrényeket vissza is építtetnem. Most ebben a gyönyörű faburkolatos könyvtárban zajlik a Fordítástudományi Doktori Program hallgatóinak élete, egy olyan fordítástudományi szakkönyvtárban, amelyet beleng a fordítástudomány légköre, amely több mint ezer fordítástudományi szakkönyvet tartalmaz, és ezek állandóan használatban is vannak. Végül pedig a Fordítástudományi Doktori Program hallgatóinak könyvtárhasználati szokásairól fogok beszélni.