Társadalmiasítás és a könyvtárak
társadalmiasított könyvtár
közösségfejlesztés
társadalmiasítás
Abstract:
A könyvtárak már évtizedek óta úgy működnek, hogy kíváncsiak annak a közösségnek a véleményére,
amelyet kiszolgálnak, és igyekeznek bevonni őket a munkájukba. Küldetésnyilatkozataik
alapján mindig is a társadalom érdekében, a társadalomban lezajló folyamatokra reagálva
működtek. Mitől másabb tehát egy társadalmiasított könyvtár? A különbség talán abban áll,
hogy nem az intézménynek van közössége, hanem a közösségnek van intézménye. A közösség
tagjai magukénak érzik az adott intézményt, felelősséget éreznek iránta, tevékenyen kapcsolódnak
be az intézmény mindennapi munkájába. Az intézmények társadalmiasítása nagyban
növelheti a társadalmi tőkét, amely alapja annak, hogy az emberek jól érzik magukat lakóhelyükön,
és bizalommal, nyitottan fordulnak közösségük tagjai felé. A társadalmiasított intézmények
munkatársai nem ad hoc, hanem tervezett módon, tudatosan vonják be a közösség tagjait munkájukba,
és igyekeznek egy természetes módon működő támogató közösséget építeni az intézmény
köré. Kutatásomban, amelynek során egy 25 tevékenységből álló ellenőrzési listát küldtem
ki a könyvtárak igazgatói számára, azt vizsgáltam, hogy a megyei hatókörű városi könyvtárak
hogyan próbálják olvasóikat megszólítani, bevonni a tervezésbe és a mindennapi tevékenységükbe.
A felmérés eredményeként elmondhatjuk, hogy a könyvtárak nagy része rendszeresen
vagy alkalomszerűen végzi ezeket a tevékenységeket, de számos hiányosságot és fejlesztendő
területet is azonosítottam.