"Csillagok" az Eötvös József Collegiumban

Abstract

E dolgozattal egy visszatekintést tart kezében a Tisztelt Olvasó. Egy visszatekintést, mely az Eötvös József Collégium falai közül kikerülő csillagászattal foglalkozó tudósokról emlékezik meg. A dolgozatban a csillagászok életének és munkásságának bemutatása előtt, először nagyon röviden megismerkedhetünk az intézmény majd 110 éves történelmével. A tudósok bemutatása Bay Zoltán egykori fizikus-csillagász megismerésével kezdődik. Személyénél azonnal magyarázatot nyer, miért is írtam pár sorral feljebb csillagászok helyett csillagászattal foglalkozó tudósokat, ő ugyanis eredményeit tekintve nagyobb részt a fizika tudományában alkotott maradandót, mégis élete során a csillagászatban is jelentős eredményeket sikerült elérnie. A Tisztelt Olvasó az életpálya bemutatása után megismerkedhet a Hold elérésének történetével, az elektronsokszorozó jelentőségével és a fényre alapozott méter definíció megalkotásának körülményeivel is. A Bay Zoltánról szóló részt csillagászati tevékenységének részbeni következménye, a rádiócsillagászat megszületésének és néhány jelentősebb eredményének ismertetése zárja. Időrendet követve a dolgozatban másodikként Móra Károly bemutatása szerepel. Kiről meglehetősen kevés információ állt rendelkezésre e dolgozat elkészítéséhez. Ennek oka, hogy az ígéretes tudóst életművének megalkotásában megakadályozta korai halála, illetve, hogy a ma élők közül már senki sem emlékezhet a svábhegyi létesítmény egykori igazgatójára. A dolgozat ezt követő fejezete Detre László életét mutatja be, kinek tevékenységét két csoportra bontottam. A tehetséges tudós egyszerre volt jelentős intézeti vezető, és kiváló tudós. Vezetése alatt valósult meg a magyar csillagászati kutatásokat meghatározó utolsó fejlesztés az intézetben, valamint a létesítmény a változócsillagászati megfigyelések területén a világ élvonalát képező obszervatóriumok csoportjába került. Detre László élete után megismerkedhetünk a svábhegyi létesítmény előtörténetével a megalapítástól egészen a második világháborúig. Az ezt követő részben a világháború utáni Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Kutatóintézetének történetével foglalkozom, melyben jelentős szerep jutott Detre Lászlónak is. Az intézet történetétől elbúcsúzva a létesítmény változócsillagászattal kapcsolatos eredményeit ismertetem, kiemelve Detre László és felesége, Balázs Júlia egykori munkásságát, és annak mai folytatását. Ezt követően Izsák Imre életét, és égi mechanikai munkásságát mutatom be. Utóbbi az „Égi mechanikai érdekességek” című fejezetben igyekszem néhány példával alátámasztani, melyben bepillanthatunk az Eötvös Lóránd Tudományegyetem égi mechanikai csoportjának egyik kutatási területébe. A tudósokkal foglalkozó utolsó fejezet egyben mutatja be Ozsváth István és Herczeg Tibor csillagászokat, akik Izsák Imrével közösen hagyták el az országot 1956-ban. A tudósok kronológiai bemutatása után egy összefoglaló fejezetben a tudósok és a kollégium közös vonatkozásaival foglalkozom. Igyekszem rámutatni arra, hogy a kollégium lakóit egész életükben elkísérte az intézményben töltött évek emléke, melyekre tudományos tevékenységük során szívesen emlékeztek vissza… E fejezet legjavát a kollégium levéltárában talált személyi anyagokból származó idézetek alkotják. A dolgozatom során alkalmam volt a dolgozat főszereplőiről különböző – pozitív és negatív – történeteket, érdekességeket hallanom. Úgy érzem e dolgozat, egyben megemlékezés is elődeink munkájáról. Éppen emiatt nincs helye a személyeket bemutató fejezetekben az egyének bárminemű pejoratív megítélését eredményező tény közlésének. A dolgozatban elsősorban a tudományos eredmények értelmét szeretném hangsúlyozni, miközben igyekszem kerülni a mély fizikai magyarázatokat, leírásokat, melyek önmagukban is ehhez hasonló írások tucatjainak lehetnének a témái…