Az etnikai konfliktusok és a kirekesztés dinamikája Ruanda példájaán
kriminológia
Jogi Tanulmányok
Abstract:
A népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények, vagyis a szűk
értelemben vett nemzetközi büntetőjog által büntetni rendelt cselekmények
kriminológiai vizsgálata nem tekint vissza túl régi múltra. A nemzetközi büntetőjog 20.
században leírt fejlődési ívével párhuzamosan elsősorban tisztán jogi és történelmi
szempontú vizsgálatok és politikai elemzések jelentek meg, a legsúlyosabb
bűncselekmények szociológiai, szociálpszichológiai és pszichológiai megközelítésekkel
gazdagított vizsgálata néhány korai kivételtől eltekintve a 2000-es évektől vált
intenzívebbé, bár még a 2010 után publikált tanulmányok egy része sem mulasztja el
megemlíteni, hogy a kriminológia valójában most kezdi felfedezni magának ezt a
területet. Az eddigi kutatásokban alapvetően kétféle szemlélet figyelhető meg: az egyik
mintegy pillanatfelvételt készítve az érintett társadalomról egyetlen elméletbe igyekszik
sűríteni mindazon gazdasági, szociális, politikai és kulturális körülményeket, amelyek a
népirtás szempontjából rizikófaktorként értelmezhetőek: elősegíthetik annak
bekövetkezését, felgyorsíthatják a folyamat kibontakozását vagy súlyosbíthatják
következményeit. Alapvetően ezt a megközelítést veszi alapul a veszélyeztetett
társadalmak meghatározása és a kockázati tényezők definiálása során az ENSZ főtitkára
által kinevezett, a népirtás megelőzéséért felelős tanácsadó is. A kutatások másik
csoportja ezzel szemben folyamatként értelmezi a népirtást, némileg háttérbe szorítva
az alapul szolgáló társadalmi környezetet, inkább a személyekre fekteti a hangsúlyt, a
személyek és csoportok közötti interakciókat és azok fokozatos átalakulását helyezi
előtérbe.
Jelen tanulmány az utóbbi megközelítést alapul véve mutatja be a ruandai népirtás
történetét. Rögtön az elején rögzítendő azonban, hogy Ruanda példája nem azt tanúsítja,
hogy két társadalmi csoport között hogyan alakulhat ki és fokozódhat egy etnikai
konfliktus, hanem azt, hogy hogyan lehetséges etnikai konfliktus generálása,
elmélyítése, a népirtás mérnöki pontosságú megtervezése és kivitelezése a megingott
politikai hatalom visszaszerzése érdekében, azaz miképp tehető alkalmassá egy
korábban nem is létező etnikai konfliktus politikai célok elérésére.