Fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülése az új Polgári törvénykönyvben
polgári jog
Jogi Tanulmányok
Abstract:
A magánjogi jogintézmények, amelyek az eladói felelősség bázisát képezik már a
XVIII-XIX. században kialakultak. A fogyasztóvédelem, a szociálisan rászorult fél
védelme és más hasonló jelszó alatt – szinte a korkívánat erejével – fellépő és ható
nézetek az elmúlt évtizedekben a világ gazdaságilag fejlettebb felében hódítottak, és – a
szokásos késéssel – a 70-es években hozzánk is eljutottak. Megkísértették nemcsak a
jogtudományt, hanem a jogalkotást és a bírói gyakorlatot is. Az 1959. évi IV.
törvényben (régi Ptk.) is szerepeltek már fogyasztóvédelmi szabályok. A régi Ptk.
meghatározta a fogyasztó és a fogyasztói szerződés fogalmát a záró rendelkezések
között. A fogyasztó az, aki gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső
célból szerződést kötő személy, tehát lehetett természetes és jogi személy is. A
fogyasztói szerződés pedig az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön
létre, aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti.4 Az általános
szerződési feltételekre vonatkozó szabályok is tartalmaztak fogyasztói rendelkezéseket
(régi Ptk. 205/A. § (2) bekezdése), amelyek kedveztek a fogyasztónak (régi Ptk. 207.§).
A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó szabályozásban (régi Ptk. 209.§) már
szerepelt a közérdekű kereset indításának lehetősége. Végül még kiemelendő a hibás
teljesítés szabályai közt a fogyasztói szerződések esetében a szavatossági jogoktól való
eltérés tilalma a fogyasztó hátrányára. A Vékás Lajos professzor által szerkesztett 2008-
as Szakértői javaslatban is szerepeltek többek közt a fogyasztói szerződésekre
vonatkozó rendelkezések: az érvénytelen szerződések körében a fogyasztóra hátrányos
feltétel szabálya, a tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződések esetében, a
hibás teljesítési vélelem a fogyasztói szerződéseknél, a fogyasztói kezességi szerződés
és a fogyasztói garanciavállalás tilalmának kimondása.