Politikai részvételi jogok az Alaptörvényben

Abstract

Jelen elemzés az Alaptörvényben szabályozott politikai részvételi jogok együttes értékeléséhez kíván további szempontokat adni. Az elemzés alapkérdése, hogy a politikai részvételi jogok teljességét érintő új alkotmányos szabályozás jelent-e változást a képviseleti és közvetlen hatalomgyakorlás korábban meghatározott viszonyában. A közhatalom gyakorlásában és az állami döntéshozatalban való közvetlen és közvetett részvételt biztosító politikai jogokat tekintem politikai részvételi jognak, hangsúlyosan azok alapjogi jellegét szem előtt tartva az egyes választási típusokon való részvételt biztosító választójog, valamint az országos és helyi népszavazásban (és népi kezdeményezésben) való részvétel joga tartoznak ebbe a körbe. Az együttes elemzés oka kettős: egyrészt a választópolgár szempontjából a politikai jogok teljességével való egyidejű rendelkezés felel meg a népszuverenitás elvéből következő követelményeknek, másrészt az együttes elemzés alkalmas az egyén és a közhatalom közötti viszony elemzésére.