A magyar miniszterelnöki intézmény alkotmányos háttere

Abstract

Az alábbi tanulmány a magyar miniszterelnöki intézményre vonatkozó alkotmányos szabályozást, annak kialakulását és módosulását kívánja tömören bemutatni 1949-től napjainkig. Kiindulópontunk az 1949-ben elfogadott XX. törvénybe foglalt első szabályozás, melynek talapzatán áttekintjük, mikor és hogyan változtak a vonatkozó rendelkezések, melyek voltak és mit tartalmaztak a főbb alkotmányos módosulások a demokratikus átmenet folyamatában. Megvizsgáljuk a miniszterelnök szerepét, súlyát, illetve a rá vonatkozó alkotmányos szabályozás 1989-90-es rendszerváltó időszakban történt átfogó és gyökeres átalakulását. Ennek keretében az új, demokratikus alapokra helyezett miniszterelnöki intézmény fokozatos megerősítésének folyamatát jelezzük, kiemelve többek között ennek óvatos lépcsőzetességét, illetve a német mintájú konstruktív bizalmatlansági indítvány felmerülésének, majd meghonosításának körülményeit, megemlítve ezen intézmény (közelmúltban is) felmerülő alkotmányos kérdéseit, aggályait. Végezetül röviden kimutatjuk az azóta eltelt időszakban érzékelhető részben jog(állás)i, részbeni inkább politikai természetű tendenciákat, valamint utalunk arra is, hogy milyen kifutási lehetősége van a kormányfői hatalom esetleges további koncentrációjának.