Jogi szemantikus keretek

Abstract

A szemantikus keret elnevezés a 1970-es években jelent meg a mesterséges intelligencia kutatásokban, több – egymástól részben független – kutatás eredményeként. A szemantikus keret a tudásreprezentáció egyik formája. A tudásreprezentációnak ez a módszere azt feltételezi, hogy az emberi megértés olyan előzetes ismereteken (tudáson) alapul, amelynek alapegységei általánosított szituáció vagy (cselekvési) folyamat reprezentációk. Az általánosított szituáció reprezentációkat kezdetben keretnek (angolul: frame),1 a folyamat reprezentációkat pedig forgatókönyveknek (angolul: script)2 nevezték. Későbbiekben a keret (tudáskeret) kifejezés használata vált általánossá. Az emberi megértés és tudásreprezentáció alapegységeire vonatkozó feltételezést kognitív pszichológiai kutatási eredményekre alapozták,3 és azt a következtetést vonták le, hogy a mesterséges intelligencia akkor hozható létre, ha az ehhez szükséges tudást tudáskeretekben (röviden: keretekben) reprezentáljuk, és egyidejűleg megtanítjuk a gépeket arra is, hogy képesek legyenek következtetéseket megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy egy konkrét szituáció vagy konkrét eseménysor mely kerethez illeszkedik. Ennek a célkitűzésnek a gyakorlati megvalósítása azonban korántsem egyszerű, számos nehezen megválaszolható kérdést vet fel. Ilyen kérdés például az, hogy melyek azok az általánosított szituációk, amelyeknek az ismerete szükséges a megértéshez, vagy például az, hogy az általánosításnak milyen szintje kívánatos. A nyilvánvaló nehézségek ellenére az a kiinduló feltételezés, hogy a megértés nem egyes tények szintjén, hanem az egyes tények felismerését követően egy másik (magasabb) szinten, azaz a tudáskeretek szintjén történik hatékony, megközelítésnek bizonyult. A tudáskeretek alkalmazásának egyik legfontosabb előnye, hogy a megértést egy általános, következtetési feladatot is magába foglaló mintaillesztési tevékenységként értelmezzük, és így a mesterséges intelligencia alkalmazások esetében a megértést e magasabb szintű, általános mintaillesztés megvalósításának lehetőségében keressük. A jelen tanulmány két kérdést vizsgál: 1. A szemantikus keret, mint tudásreprezentációs forma hogyan értelmezhető a jogi tudás esetében és a jogi tudás sajátosságai milyen követelményeket támasztanak a szemantikus keret alapú jogi tudás reprezentációval szemben. 2. A megértés mit jelent a jogi tudás esetében, és a jogi megértés sajátosságai milyen következményekkel járnak a jogi szemantikus keretek használatára nézve.