Az általános szerződési feltételekben rejlő visszaélési lehetőségek

Abstract

Az általános szerződési feltételek a polgári jog egyik legvitatottabb és talán leginkább „félremagyarázott” intézménye napjainkban. Általában negatív jelenségként kezelik, mint amely félredobja a hagyományos magánjogi elveket, gátat vet a szerz ődési szabadság érvényesülésének, és ezzel a visszaélések egész tárházát nyitja meg. Csakhogy – megvizsgálva a jogintézmény keletkezési körülményeit – arra a következtetésre jutunk, hogy kialakulásához elsősorban racionális, gazdaságossági megfontolások vezettek. A tömegtermelés kihívásaival szembesülő gazdasági szerepl ők az üzletkötés hatékonyabbá tételére, a merevsége miatt a gazdasági fejlődést nyomon követni nem tudó jogi szabályozás pótlására kezdték el alkalmazni, s nem feltétlenül az vezérelte őket, hogy a szerződési feltételek egyoldalú kidolgozásából származó előnyöket a másik fél hátrányára használják fel. Az, ami az általános szerződési feltételeket valóban „veszélyessé” teheti, az a gazdasági erőfölény, pontosabban a szerződő felek eltérő piaci alkupozíciója. De ez is csak abban az esetben, ha az erőfölényével visszaélő fél kifejezetten arra használja fel a standard kikötéseket, hogy a másik féllel szemben tisztességtelen előnyökre tegyen szert. Itt kapcsolódnak be a polgári joghoz képest speciális, közjogi elemekkel átszőtt jogterületek: a fogyasztóvédelem és a versenyjog. A fogyasztóvédelem a gazdaságilag gyengébb fél, a fogyasztó érdekeit van hivatva érvényre juttatni, míg a versenyjog a fogyasztók mellett mindenekelőtt a versenytársakat, és rajtuk keresztül a verseny tisztaságát és szabadságát védi. A jogalkotó mindkét területen találkozott a nem rendeltetésszerűen használt általános szerződési feltételekben rejlő veszélyekkel, ennek ellenére – amint azt majd látni fogjuk – igen eltérő terjedelemben szabályozta a jogintézménnyel kapcsolatos problémákat. A továbbiakban a fogyasztóvédelemmel csak annyiban szeretnék foglalkozni, amennyiben annak elvei, prioritásai Polgári Törvénykönyvünk1 általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályaiban az 1997-es módosítás óta jelen vannak. Vizsgálódásaim középpontjába a jogintézmény polgári jogi és versenyjogi vonatkozásait állítom. Noha tisztában vagyok azzal, hogy az általános szerződési feltételek képe sokkal árnyaltabb, mint a gyengébb fél hátrányára történő alkalmazásuk, én mégis főként a fogyasztókkal – „a termékek és szolgáltatások gazdasági értékének megsemmisít őivel”2 – szemben megvalósuló visszaélésekre koncentrálok. Szeretném ugyanis megválaszolni azt a kérdést, mennyiben tér el a standardizált kikötések polgári jogi és versenyjogi megközelítése, s ez a jogsérelmet feltételező jogvédelmen – a bírói és versenytanácsi gyakorlaton – keresztül ábrázolható a legszemléletesebben. Ugyancsak ebbe az irányba terelte a figyelmemet az, hogy a hatályos törvényi szabályozás is „visszaélés-centrikus”, az általános szerződési feltételeket a tisztességtelenség- érvénytelenség, illetve a versenycsorbító hatás felől közelíti meg.