A választási csalás és ellenszerei
alkotmányjog
választási csalás
Abstract:
„Minden állampolgárnak (…) joga és lehetősége van arra, hogy a közügyek vitelében
közvetlenül vagy szabadon választott képviselők útján részt vegyen; szavazzon
és megválaszthassák az általános, egyenlő választójog alapján, titkos szavazással
tartott olyan valódi és rendszeres választásokon, amelyek biztosítják a választók
akaratának szabad kifejezését” – deklarálja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya.1
A parlamentáris demokráciák működésében valóban meghatározó szerepet játszanak
a választások. Minél fejlettebb egy választási (és választási eljárási) rendszer,
annál magasabb szintű az adott országban a demokrácia eszményének megvalósulása.
Ugyanakkor nem múlt még el a rendszerváltás óta egyetlen választás sem Magyarországon
anélkül, hogy valamilyen visszaélés gyanújának árnyéka ne vetüljön rá.
Meggyőződésem, hogy mindez leginkább az átgondolatlan, túlságosan statikus jogi
szabályozásnak köszönhető.
Dolgozatomban a választási eljárás két különösen neuralgikus pontjával, az ajánlási
rendszer és a kampány kérdéseivel foglalkozom, felvázolva a legégetőbb problémákat
és javaslatokat téve azok megoldására is. Annál is inkább teszem ezt, mivel
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) módosításáról
szól 2005. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Vem.) ezekre a területekre – politikai
konszenzus hiányában – nem terjedt ki.