Autizmussal élő személyek fogászati ellátása

Abstract

A preventív és a konzerváló fogászati ellátás megszervezése autizmussal élő személyek esetében sok szempontból kihívást jelenthet, melyre sok fogászati szakember nem érzi magát felkészültnek (Lai, Milano, Roberts és Hooper, 2012). Dolgozatom célja a nemzetközi szakirodalom feldolgozásával választ adni arra, hogy milyen módon segíthetjük az autizmussal élő gyermekeket vagy felnőtteket a legkevésbé stresszes fogorvosi ellátáshoz, illetve hogyan tudjuk támogatni őket abban, hogy megelőzzük az ellátást akadályozó problémás viselkedések megjelenését. Kutatási kérdéseim (1) az autizmussal élő személyek fogászati státuszának jellemzőire, (2) az autizmusból fakadó, fogászati ellátást nehezítő jellemzőkre, illetve (3) a fogászati ellátás autizmus specifikus adaptációjának gyakorlati lehetőségeire irányultak. Szakirodalmi kutatómunkámat a PubMed adatbázisban végeztem. Az autism specific dentistry, autism and dentistry, autism and dental visit, autism dental health keresőszavakra adott 617 találatot a címek és absztraktok alapján, 5 szempont szerint szűkítettem. A kutatásba 32 eredeti tanulmányt vagy reviewt, továbbá 7 releváns gyakorlati útmutatót, segédanyagot emeltem be. (1) Bár néhány fogászati probléma – a rosszabb minőségű szájhigiénia, fogínybetegségek, szájszárasság és a fogzománc sérülései – valamivel gyakrabban fordul elő autizmussal élő személyek körében (Blomqvist, Bejerot és Dahllöf, 2015), ugyanakkor a többségüknél jelenlévő speciális fogászati problémáról nincs szó (Fakroon, Arheiman és Omar, 2014). (2) Az autizmussal élő személyek fogászati ellátásának nehézségei alapvetően az autizmus természetéből fakadnak (Gandhi és Klein, 2014), így (3) a hatékony fogászati ellátás megszervezéséhez alapjában véve az autizmus spektrum pedagógiájából ismert módszerek és technikák alkalmazhatók (Orellana, Martínez-Sanchis és Silvestre, 2014). Az autizmussal élő személyek fogászati ellátásának kérdésköre kétségkívül egy rendkívül multidiszciplináris terület, hiszen a fogászati tudás mellett markáns meghatározója az autizmus spektrum zavarról való jelenlegi tudásunk, különösen az autizmus pedagógiájának módszertana. Sajnálatos, hogy e témában még nem készült releváns, hazai empirikus munka és nem íródott tudományosan alátámasztott, a terepen használható útmutató sem.