A Tudománykommunikáció mesterszak hat éve (2011-2016)

Abstract

A Tudománykommunikáció a természettudományban mesterképzési szak érdekes színfoltot jelent a kommunikációs szakok tengerében. Kelet-Közép-Európa jelenleg egyedüli ilyen képzést nyújtó szakjaként megszűntetése keserűséget és értetlenséget váltott ki, nem csak a közvetlenül érintettekben, hanem a tudományos élet és a tudománykommunikációval foglalkozók képviselőiben is. A tanulmány célja az volt, hogy bemutassa a szak létrejöttét és fejlődését az évek során, megvizsgálva néhány sarkalatos kérdést, amelyek magyarázatot adhatnak a szakkal kapcsolatban felmerülő – a hallgatók végzését és munkaerő-piaci elhelyezkedését befolyásoló – tényező hátteréről. A képzési struktúrában történt változások feltérképezése segíthet a jövőbeli fejlesztések és változtatások kivitelezésében. Az összehasonlítás külföldi Science Communication szakok tanterveivel megvilágíthatja, hogy mely képzési részterületek szorulnak további fejlesztésre, újragondolásra, amennyiben a szak a jövőben újraindul. A hallgatók kimeneti mutatóit vizsgálva jól látszik, hogy egyáltalán nem rosszak a végzési adatok, összevetve más intézmények kommunikáció- és médiatudomány képzéseinek diplomás adataival. A szakpolitika egyik fő indoka a képzés megszüntetése mellett az volt, hogy alacsonyak a végzettségi mutatók, de jelen kutatás a rendelkezésre álló adatok elemzésével nem ezt támasztja alá. Mivel a lekérdezett kérdőív sokkal inkább az évkönyvhöz felhasználható tartalmakra koncentrált, a végzettségnek megfelelő elhelyezkedés és a pályaelhagyás vizsgálata a felhasznált módszerekkel és eszközökkel nem volt teljes mértékben kivitelezhető, a kérdőív kérdései nem fedték le kellő mélységben a témát, így a feltett kérdésre nem sikerült kielégítő választ találni. A DPR kérdőívek tematikájához jobban illeszkedő kérdőív segítségével a kérdés nagy valószínűséggel jobban megválaszolható, bár a rendelkezésre álló ismeretek szerint a hallgatók többsége legalább részben megtalálja a számára testhezálló munkakört már tanulmányai alatt vagy a végzést követően. A hallgatók szakirány választását vizsgálva az eredmény azt mutatja, hogy a hallgatók többsége magabiztosan és megingathatatlanul tudja már a jelentkezéskor, hogy milyen irányban szeretne haladni a képzés során, és azt követően. A felmérésből megállapítható, hogy a szakirány választást nagyban befolyásolják az eredeti elképzelések, a képzés folyamán megismert lehetőségek, az oktatók és a végzés utáni elhelyezkedési lehetőségek.