Az európai kártérítési jog egyes jogfilozófiai és jogpolitikai alapkérdései

Abstract

Az európai kártérítési jog néhány jogelméleti alapkérdése FUGLINSZKY ÁDÁM „Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba…” — mondotta Hérakleitosz, kifejezésre juttatva az élet megismételhetetlenségét. A kártérítési jog az emberi lét ezen elkerülhetetlen törvényszerűségét tükrözi: egy történés valamennyi okát és következményét összegyűjteni és értékelni szinte lehetetlen. A kártérítési jog éppen ezeket a kérdéseket teszi fel és kísérli meg megválaszolni: melyek a kár releváns okai, mikor beszélhetünk adekvát kauzalitásról egyrészt, másrészt mely következményeket (sérelmeket) kell megtéríteni, mint kárt: megfordítván az idő kerekét és törekedvén a kár meg nem történtté tételére. Elsőként a kártérítés legitimitását kell megvizsgálni. A kártérítés főszabály, vagy kivétel? A reparáció mellett vannak-e más céljai is a kártérítési jognak, mint például a prevenció vagy egyenesen az elégtétel? E célok összeütközése esetén melyiket részesítsük előnyben, például a nem vagyoni károk, vagy a hipotetikus kauzalitás esetén? Másodszor, a kártérítés finalitását (korlátait és körét) kell elemezni. A kártérítési jog domináns elve, a teljes kártérítés elve megvalósíthatatlannak bizonyul, különös tekintettel a nem vagyoni károkra, de a nem helyettesíthető dolgok kapcsán a vagyoni károk esetében is. Sok érv szól a felelősség, illetve a kártérítés korlátozása mellett, mint pl. a summum ius, summum iniuria, a szociális feszültségek, a hatékonyság hiánya, bizonyos alkotmányos értékek és az alkotmányjog szükségesség-arányossági tesztjének megsértése. Szükséges volna a „mindent vagy semmit” típusú módszertanról a „több-kevesebb” felfogásra való áttérés. Szó esik a választott kártérítési mód kihatásáról a kártérítés összegére (helyreállítás természetben vagy pénzbeni kártérítés.) Végül de nem utolsó sorban ismertetni kell a kártérítési jog érték-közvetítő funkcióját”: a kártérítési jog a társadalom értékítélete egyfajta jogi barométerének is tekinthető az alábbi alapvető összefüggésben: a kártérítési jog jeleníti meg, hogy az emberi személyiség mely megnyilvánulásait és mely emberi jogokat tekint jogi eszközökkel is védelemre méltó értéknek a társadalom; a kártérítési jog az „értékfelfogás” tükre, tekintettel a vagyoni és nem vagyoni károkra vonatkozó jogi és politikai döntésekre. A kártérítési jog feladatát képezi a biztonságra és az értékek védelmére vonatkozó társadalmi elvárások becsatornázása.