A személyes márkaépítés szociológiája és szociálpszichológiája

László, Mónika

A személyes márkaépítés szociológiája és szociálpszichológiája

Subject: Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
personal branding
counseling methodology
success blindness
social psychology
professional roles
career paths
cultural context
Szociológia D. I./Interdiszciplináris Társadalomkutatások
személyes márkaépítés
tanácsadás módszertana
sikervakság
szociálpszichológia
szakmai szerepek
karrierutak
kulturális kontextus

URI: http://hdl.handle.net/10831/86349

Link to Library Catalogue: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-1109162

MTMT: 34025689

DOI: 10.15476/ELTE.2022.062

Abstract:

A személyes márkaépítés célja, hogy elősegítse a szakmai érvényesüléshez szükséges hálózatokba való bekapcsolódást, illetve támogassa a teljesítmény sikerré váltásához szükséges láthatóság megszerzését. A személyes márkaépítés szorosan a szakmai szerepekhez kötődik, és bár módszertanában multidiszciplináris, az egyén által már birtokolt egyéni képességeken és jellemzőkön alapul, de szakmai szerepein nem nyúlik túl.
Azonban, az egyéni karriercélok megvalósításához szükséges láthatóság megszerzéséhez nem elégséges a személyes jellemzők megismerése, hanem a közönség és a közönség elvárásait formáló kontextus feltérképezése is elengedhetetlen. Az interjúk elemzése során kirajzolódó kép azt is megmutatta, hogy a közönség és a kontextus megismerését tágabban érdemes értelmezni, mint ahogy azt a személyes márkaépítés irodalma javasolja. Mint ahogy a kontextus feltérképezésekor sem elégséges az iparági vagy egy adott szervezet szabályainak, normáinak, szokásainak és kultúrájának megismerése.
Hiszen az adott társadalom-lélektani kontextusból fakadóan sajátos dilemmákkal és nehézségekkel szembesülhet az érvényesülésre és sikerre vágyó egyén. Ilyen jellegzetes sajátosság a magyar társadalmat jellemző negatívizmus, valamint a sikerhez és a versenyhez való negatív viszonyulás. Ennek következtében az egyéni teljesítmények láthatóságát biztosító stratégiák megítélése is meglehetősen ellentmondásos. Ezért megalapozottnak tűnhet az egyén amiatti aggodalma, hogy ezen stratégiák alkalmazása negatív megítélést vonhat maga után. Ez paradox helyzetet teremt, mivel a siker érdekében be kell kapcsolódni a hálózatokba, láthatóvá és érzékelhetővé kell tennünk mások számára a teljesítményünket, miközben épp ez mások rosszallását vonhatja maga után.
Az interjúk elkészítése után a kutatás egy második szakasszal is kiegészült, mely lehetővé tette, hogy rekonstruáljuk, a válaszadók miként látják az ismeretlenségből az ismertségbe vezető folyamatot, mely a verseny tűzében megedződve sikert, elismertséget eredményez. A folyamat vége egy olyan helyzet, melyben az egyén a hitelesség tudata által megerősítve önmagát önazonosnak tarthatja, s ez egy olyan erő, mely megtartja a piacon. Az eredmények azonban nemcsak a folyamat perszonális, egyedi vonásait mutatták meg, hanem ráirányítják a figyelmet a sikert a magyar társadalomban sújtó kulturális kontextusra, mely a sikerre való törekvést ambivalenciákkal telíti.

Abstract:

The primary goal of personal branding is to facilitate the network-building necessary for professional recognition. The secondary is to help achieve the visibility required to turn one’s performance into success. Personal branding is closely linked to professional roles and, although multidisciplinary in its methodology, is based on the skills and characteristics already possessed by the individual. However, it does not extend beyond professional roles. In order to gain the visibility necessary to achieve individual career goals, it is not sufficient to only know personal characteristics, it is also essential to map the context that shapes the audience and the audience's expectations. The picture emerging from the analysis of the interviews suggests that it is necessary to more broadly interpret our knowledge of the audience and of the context – contrary to what traditional personal branding literature recommends. Similarly, it is also not enough to only know the rules, norms, customs and culture of an industry or a particular organisation when mapping the context. The socio-psychological context may present specific dilemmas and difficulties for individuals seeking to succeed and assert themselves. One such example is the negative attitude towards success and competition that is prominent in Hungarian society. As a consequence, the different strategies aimed at achieving visibility, success or recognition are also perceived as rather controversial. This gives ground to the concern that the use of these strategies may lead to the individual’s negative perception. This creates a paradoxical situation: in order to succeed, one needs to be part of networks to make one's performance visible for others, however, doing so can also lead to the opposite - the disapproval of others. After the interviews had been conducted, a second phase of the research was added. This allowed us to reconstruct how respondents perceive the process leading from obscurity to visibility, which, if withstanding the fierce fire of competition, leads to success and recognition. At the end of this road the individual, strengthened by the awareness of authenticity, can consider himself as authentic and self-aware, and this becomes a force keeping them in the market. My results, however, not only revealed the personal, individual features of this process, but it also draws attention to the cultural context of success in Hungarian society, which saturates the pursuit of success with ambivalence.

Show full item record