Roma in Šutka : An ethnography of boundaries and interaction

Mavra, Miroslav

Roma in Šutka : An ethnography of boundaries and interaction

Subject: Bölcsészettudományok/Néprajz és kulturális antropológiai tudományok
Társadalomtudományok/Regionális tudományok
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
Europe
Macedonia
values
identity
ethnicity
Szociológia D. I./Interdiszciplináris Társadalomkutatások
roma
Romska Vera
Shuto Orizari
Európa
Macedónia
értékek
identitás
etnikum

URI: http://hdl.handle.net/10831/85977

Link to Library Catalogue: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-1104187

MTMT: 33768112

DOI: 10.15476/ELTE.2022.109

Abstract:

A roma identitást leggyakrabban egy monokromatikus, dualisztikus viszonyrendszerként említik, amelyben az egyik oldalon a "romák", a másikon a "többség" áll. Ez a néprajzi kutatás ezt a viszonyt veszi górcső alá azzal a feltételezéssel, hogy a roma identitás nem a többségi (nem roma) népességgel szemben alakul ki, hanem a különböző roma csoportok közötti interakciók hálózatán belüli összetett kapcsolatok eredménye. A különféle roma identitásokat elhatároló mezsgyék egyéni meghatározásának eszközeit nagymértékben befolyásolják a személyes és társadalmi értékek szerepe ebben a folyamatban. A különböző roma egyének és közösségek tagjai közötti interakciók a beszélgető partnerek által vallott, meghatározott értékek tükrében megvilágítják, hogy miként alakulnak ki és maradnak fenn a különböző, gyakran egymással versengő identitásokat elválasztó határok, és hogy ezek a határok milyen mértékben válnak megváltoztathatatlan elválasztó vonalakká, amelyek lehetővé teszik a csoportidentitások kialakulását a szélesebb társadalmi környezetben. A kutatás nyolc hónapon keresztül zajlott Macedónia fővárosának, Szkopjénak egy kerületében, Shuto Orizariban, és elsősorban a résztvevői megfigyelés technikáján, valamint strukturált és strukturálatlan interjúkból gyűjtött adatokon alapult. Shutkát - ahogy a helyszínt gyakran nevezik - azért választottam, mert itt él a romák egyik legnagyobb és legsokszínűbb, több nyelvi csoportot, vallási hovatartozást felölelő és történelmi feljegyzésekkel rendelkező közössége olyan környezetben, amely a romákkal szemben Kelet-Európában az egyik legigazságosabbnak mondható. A kutatásból levont következtetések rávilágítanak arra a központi szerepre, amelyet a személyes és társadalmi értékek játszanak az identitás határainak megteremtésében. Az értékítéletek alkalmazása igazolhatja, tárgyalhatja, megerősítheti vagy lebonthatja az identitás-határokat azáltal, hogy a kirekesztés/befogadás folyamatát hatékonyan fenntartja bizonyos értékrendszerek alapján. E tanulmány jelentősége abban rejlik, hogy a roma identitásról szóló diskurzust az általánosító leíró analógiákra túlzottan támaszkodó, "többségi kontingens" perspektívából elmozdíthatja a romákat a vizsgálat középpontjába állító, roma-központú nézőpontba, amely a mindennapi interakciók szintjét vizsgálja annak számos határán belül és kívül, amit sokan a túlságosan leegyszerűsítő "roma" kifejezéssel próbálnak összefoglalni.

Abstract:

Roma identity is most often framed within a monochromatic, dualistic relationship consisting of the ‘Roma’ on one side, and the ‘Majority’ on the other. This ethnographic research attempts to problematize this relationship by proposing that Roma identity is forged not in opposition to Majority non-Roma populations, but is a result of complex relations within a network of interaction among various Roma populations themselves. The individual means through which boundaries demarcating differing Roma identities are negotiated is heavily influenced by the role personal and social values play in this process. Interactions between members of disparate Roma individuals and communities through the lens of determinate values held by interlocutors illuminates how boundaries separating different, and often vying, identities are established and maintained, and the extend to which such boundaries become immutable lines of separation that enable group identities to become established across the wider societal landscape. This research was undertaken over a period of eight months in Shuto Orizari, a municipality of Macedonia’s capital city of Skopje, and wwas based primarily on techniques of participant observation, coupled with data collected from both structured and unstructured interviews. Shutka, as the location is often called, was chosen due to its large and diverse community of Roma, encompassing several language groups, religious affiliations and historical records, nestled in a context that could be argued to be one of the most equitable toward the Roma in Eastern Europe. The significance of this study lies in its potential to shift the discourse on Roma identity from that of a ‘Majority contingent’ perspective that is over reliant on generalized descriptive analogues to that of one which places the Roma at the nexus of inquiry and adopts a Roma-centric perspective - examining the day-to-day level of interactions in and around the numerous boundaries of what many attempt to encapsulate in the over-simplistic gloss, Roma.

Show full item record