Az Identitás Generáció ifjúsági mozgalom kulturális antropológiai elemzése

Kiss, Máté

Az Identitás Generáció ifjúsági mozgalom kulturális antropológiai elemzése

Subject: Bölcsészettudományok/Néprajz és kulturális antropológiai tudományok
Társadalomtudományok/Politikatudományok
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
Generation Identitaire
youth movement
political movement
cultural anthropology
ethnicity
youth research
movements
ideology
Budapest
Paris
Generation Identity
Szociológia D. I./Interdiszciplináris Társadalomkutatások
Identitás Generáció
ifjúsági mozgalom
politikai mozgalom
kulturális antropológia
etnicitás
ifjúságkutatás
mozgalmak
ideológia
Budapest
Párizs

URI: http://hdl.handle.net/10831/85968

Link to Library Catalogue: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-1104034

MTMT: 33767885

DOI: 10.15476/ELTE.2022.123

Abstract:

Doktori disszertációmban, és az azt megelőző terepmunkáimban, a budapesti és a párizsi Identitás Generáció (Generation Identitaire) ifjúsági politikai mozgalmat vizsgáltam a kulturális antropológia diszciplínájának különféle elméleti, és módszertani megfontolásai alapján, mely megközelítésmód kiegészült egyes társtudományok nézőpontjaival, eddigi eredményeivel. A megalkotott elméleti keret, az interpretív és szimbolikus antropológiai tudásokon, kérdésfelvetéseken túl, épít a diszkurzív politikatudomány, a nacionalizmuselméletek, az ifjúságkutatás, mozgalomkutatás, s azon belül is különös hangsúllyal a szélsőjobboldalként meghatározott politiakai formációk előképként is értelmezhető kutatásaira, eddigi analíziseire. A kulturális antropológia klasszikus módszerének, a résztvevő megfigyelésnek az alkalmazása magától értődőnek tűnhet, azonban e módszernek is számos lehetésges kivitelezési módja lehet. Kutatásomban, etikai megfontolások okán (nem kívántam a kutatott csoportoknak aktivistaként, mvalamiféle tagként segíteni) a résztvevés és megfigyelés kontinuumán, a "résztvevő megfigyelő" (s nem pedig a megfigyelő résztvevő) távolságtartóbb poziícióját választottam. Ebből a nézőpontból vizsgáltam a budapesti Identitás Generáció mozgalmat, 2018 januárjától 2020 februárjáig, s ebbe az időtávba ékelődött közbe 2019 tavaszi félévében a párizsi szervezet kutatása. Elemzésemben megkísérlem bemutatni a két csoportot, a konkrét terepeken, a lokalitásokon keresztül, s ezekben az identitárius terekben levő szimbólumok, az itt használt megnevezések értelmezésén túl, vizsgálom a csoport más mozgalmakhoz, pártokhoz, akár állami intézményekhez való viszonyait, s megfogalmazott, hangsúlyos ellenségképeit, amikből kirajzolódhatnak az önidentifikáció határai is. Terepkutatói megfontolásaimból, pozíciómból adódóan (bár eltérő módokon) lehetőségem volt, mind a francia, mind a magyar mozgalmak egyes eseményeinek végigkövetése, így elemzésemben ábrázolni tudtam a két mozgalom (némileg eltérő) működését "mozgásban levését", a budapesti szervezet politikai cselekvéseit (akcióit, demonstráció-kísérletét, performanszait) s a párizsi csoport péntek esti összejöveteleit, a megjelenő narratívákat, témákat, reakcióikat az éppen megtörtént eseményekre. Dolgozatomban vizsgálom a mozgalmak ideológiai, világképbeli, értékrendbeli előképeként is értelmezhető francia újjobboldal (Nouvelle Droite) egyes meghatározó gondolkodóinak eszméit, s azt, hogyan jelenne meg e gondolatok a vizsgált csoportok életében.

Abstract:

In my doctoral dissertation and in my previous fieldwork, I examined the Generation Identity policial youth movement in Budapest and in Paris on the basis of various theoretical and methodological considerations from the discipline of cultural anthropology. In addition to interpretive and symbolic anthropological knowledge and questions, the theoretical framework is based on the researches of discursive political science, nationalism theories, youth research, movement research, and especially on the analysis of political formations defined as far-right. The application of the classical method of cultural anthropology, participatory observation, may seem self-evident, but there may be a number of possible implementations of this method as well. In my research, for ethical reasons (I did not want to help the researched groups as an activist, as a kind of member) on the continuum of participation and observation, I chose the more distant position of the "participant observer" (rather than the observer participant). From this point of view, I examined the Generation Identity movement in Budapest, from january 2018 to February 2020, and the research of the paris organization in the spring semester of 2019 intervened in this period. In my analysis I tried to present the two groups, through the specific fields, the localities, in addition to the interpretation of the symbols and used classifications in these identitarian spaces, I examined both group's relations with other movements, parties and even state institutions, from which the boundaries of self-identification can also be drawn. Due to my field reserach considerations and position (albeit in different ways), I ha the opportunity to follow the events of both the French and Hungarian movements, so in my analysis I could depict the (slightly different) operation of the two movements, the policial acts of the Budapest organization (Their demonstration experiment, performances and actions) and the Paris group's Friday night gatherings, the presented narratives, themes and reactions to the venets that have just taken place. In my dissertation I examine the ideas of some of the defining thinkers of the French new right (Nouvelle Droite), which can also be interpreted as an ideological, worldview and value set forerunner of the researched movements, and how these ideas appear in the lives of the studied groups.

Show full item record