Közmunka és napszám. Foglalkoztatás és szociális helyzet Dél-Békésben

Abstract

A kistérség foglalkoztatási és megélhetési profilját a nagyüzemi mezőgazdasági termelésből, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztésből adódó ciklikusság, a napszámos munka mély társadalmi beágyazottsága jellemzi. Miután sem a térség mezőgazdasági vállalkozói, sem az önkormányzati vezetők nem érdekeltek a napszámos munka „kifehérítésében”, a települések többsége a közfoglalkoztatás és a szezonális munka összeegyeztetésére törekszik. Azok az önkormányzatok tudtak valamelyest előrelépni a bővülő közfoglalkoztatás adta lehetőségekkel, amelyek eleve jobb helyzetben voltak, míg azokon a településeken, ahol hiányoznak a kvalifikált szakemberek és az intézmények, a közfoglalkoztatás tartalma szinte csak a közterületek rendben tartására korlátozódik. Általában ez utóbbiak kevésbé használják a rendszerben lehetőségként felmerülő fegyelmező eszközöket, míg a kedvezőbb helyzetű településeken a „zéró tolerancia” elvét alkalmazzák, így pl. az alkoholszonda legkisebb elszíneződése is azt jelentheti, hogy az illetőt kizárják a segélyezési rendszerből.