Miért szokatlanul nagyok a magyarországi egyenlőtlenségek?

Abstract

A tanulmány kiindulásként felidézi, hogy Magyarországon nem egy-két egyenlőtlenség kirívóan nagy, hanem az ország szinte minden, a fizikai és társadalmi életesélyek szempontjából fontos területen az európai egyenlőtlenségek rangsorának valahol a végén áll. Vagyis „rendszerszerűen” nagyok, és az utóbbi években is nőnek az egyenlőtlenségek. A jelenség olyan markáns, hogy érdemes a miértekre rákérdezni. A cikk három – valamilyen magyarázatot kínáló – tényezőt említ. E tényezőket nem bizonyítható, számszerűsíthető állításként fogalmazza meg, hanem sok oldalról illusztrálható sejtésekként. Mindegyik korábbi lefojtottságokra, alkalmasint tabukra adott válasz, ám sajátos magyar színezettel. Az egyik a megosztó nacionalizmus, amelynek kísérteties a történeti folytonossága. A polgárok felosztása a „nemzeti oldalra” és a „többiekre” elfedi az ennél mélyebb társadalmi tartalmakat, és ezzel kezelhetetlenné teszi az egyenlőtlenség egész kérdéskörét. A másik tényező a magyar önkormányzatiság, amely a településeknek szinte korlátlan szabadságot ad parciális – többnyire természetesen erősebb – érdekek érvényesítésére. A harmadik a magyar (neo)liberalizmus sajátos ereje, neo-konzervatív merevsége, és a szociáldemokrata gondolat gyengesége.