A hepatitis C-vírus eradikációjának gazdasági elemzése Magyarországon

Abstract

Háttér A hepatitis a máj gyulladásos megbetegedése, melynek hátterében gyakran vírusfertőzés áll, a hepatitis B és C típusok okozta morbiditás és mortalitás a legjelentősebb. A hepatitis C-vírus (HCV) fertőzés megelőzésére oltóanyag nem áll rendelkezésünkre, viszont mára a fertőzésben szenvedők közel 100%-a gyógyítható direkt ható antivirális szerekkel. Cél Dolgozatom célja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által definiált eradikációs kritériumok eléréséhez szükséges szcenárió meghatározása Magyarországon, megbecsülve annak költségét és időtávját. Módszer Módszereim között megtalálható két szisztematikus irodalmi áttekintés, a Hepatitis Regiszter adatainak feldolgozása, és egy egészség-gazdaságtani modell fejlesztése. A modell egy epidemiológiai és költségvetési hatás vizsgálat egyben, mely a betegek diagnosztizálására, valamint a diagnosztikus és terápiás költségekre koncentrál. Eredmények 2030-ig lehetséges a WHO célok elérésére, és ezzel a HCV eradikációja Magyarországon. A jelenlegi szcenárió 30 milliárd forintos terápiás összköltségéhez és 2,43 milliárd forintos diagnosztika költségéhez képest, a feltételezett kiinduló populáció függvényében az évi 2 000 beteg diagnosztizálását 3 200 - 3 500 közé emelve, 45 - 51 milliárdos kezelési költség ráfordítással és 3,63 - 3,98 milliárd forintos diagnosztika költséggel elérhető a HCV eradikációja Magyarországon. Ez 10 év alatt legfeljebb 21 milliárd forintos kezelési és 1,20 - 1,55 milliárd forintos diagnosztikai többletköltséget jelent. Következtések Éves szinten 2 000 beteg diagnózisa nem elégséges az összes beteg beazonosításához és kezeléséhez, a diagnózisok számának emelésével kiindulási populációtól függően 55 - 73%-os csökkenés érhető el a költségvetési korlát megmaradásával. A költségvetési korlát elhagyása megszüntetné a diagnózisok számának elméleti maximumát, mellyel elérhetővé válna a WHO által definiált eradikációs cél, azaz a HCV incidenciájának a 90%-os csökkentése.