Cigánytelepek a két világháború közötti Magyarországon
"wandering Gypsies"
public health
conflicting interests
inter-war years in Hungary
Esély
cigánytelep
„kóborcigány”
közegészségügy
érdekellentét
két világháború közötti Magyarország
Abstract:
A két világháború közötti Magyarországon a cigánytelepekkel kapcsolatban nagyrészt
közegészségügyi rendeleteket fogalmazott meg a hatalom. A úgynevezett „kóborcigányok” letelepítését
szolgáló intézkedések közvetve új cigánytelepek létrehozását eredményezték. A minisztériumok és
a helyi szintű hatóságok érdekellentéte mindinkább felszínre bukott, ugyanis kölcsönösen egymástól
várták a „cigánykérdés” megoldását és annak anyagi terheinek viselését. A központi szervek által kiadott
határozatok végrehajtása helyenként akadozott, valamint rendre bírálat alá estek a végrehajtásukért
felelős tisztviselők, orvosok és csendőrök részéről. A vizsgált korszakban a „cigánykérdés” tartalmilag
megváltozott, míg az 1920-as években döntően a „kóborcigányok” megregulázását jelentette, az 1930-as
évekre inkább a számukban és méretükben egyre gyarapodó cigánytelepek támasztotta régi és új keletű
kihívásokat értették alatta.