A szexuális erőszak és zaklatás diskurzusai a nyilvánosságban két esettanulmányon keresztül

Virágh, Enikő Anna

A szexuális erőszak és zaklatás diskurzusai a nyilvánosságban két esettanulmányon keresztül

Subject: Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
sexual violence
sexual harassment
social judgment
communism
regime change
Hungary
Szociológia D. I./Szociológia
szexuális erőszak
szexuális zaklatás
társadalmi megítélés
kommunizmus
rendszerváltás
Magyarország
Kiss László
Marton László
#meeto

URI: http://hdl.handle.net/10831/69070

Link to Library Catalogue: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-1097973

MTMT: 33283500

DOI: 10.15476/ELTE.2021.159

Abstract:

Disszertációm a nemi erőszakról és szexuális zaklatásról szóló nyilvános diskurzusokat vizsgálja. A szexuális jellegű erőszak és zaklatás sokáig tabutémának számított, a közelmúltban azonban folyamatosan bukkantak fel a téma körül formálódó nyilvános leleplezések és médiabotrányok, melyek során a média által gerjesztett morális ítélkezés, úgynevezett médiabíráskodás zajlik le. A vélelmezett elkövetőt ilyenkor a „közvélemény bírósága” ítéli el és bünteti meg.
A médiabíráskodás sok szempontból problematikus jelenség, ugyanakkor emancipatorikus potenciállal is bír, az alternatív igazságszolgáltatás eszköze is lehet. Másfelől viszont a médiabíráskodás diskurzusai is olyan társadalmi-kulturális kontextusba ágyazódnak, amelyet alapvetően meghatároz a férfiak és nők, illetve férfiasságok és nőiességek között kialakult sajátos hierarchia az adott társadalmon belül.
Disszertációm fő kérdése, hogy mennyire lehetséges, és mitől függ a szexuális erőszakkal és zaklatással foglalkozó médiabíráskodás-ügyekben az emancipatorikus potenciál beteljesítése? Mikor tud a médiabíráskodás diadalmaskodni, aminek része az is, hogy az áldozat „megkérdőjelezhetetlen áldozatként” pozícionálódjon. Másrészt a diskurzusok mennyiben termelik újra, vagy mennyiben igyekeznek lebontani a szexuális erőszakot és zaklatást övező sztereotípiákat és a társadalmi nemek hierarchikus rendjét?
A fenti kérdéseket két esettanulmány összehasonlító elemzésével igyekszem megválaszolni két kiválasztott esetre: a Kiss László-ügyre és a Marton László-ügyre vonatkozóan. A Kiss László-ügy abból a szempontból mindenképpen kiemelkedő, hogy itt került először sor egy nemierőszak-áldozat előlépésére, arccal és névvel vállalt megszólalására, majd ezt követően az elkövető bocsánatkérésére. A Marton László-ügy pedig a magyarországi #metoo zászlóshajó-ügyeként tarthat számot az érdeklődésünkre. Bár a két ügy súlyosságában igencsak eltér, mind a kettő a szexualitás terrénumán lejátszódó hatalmi visszaélésnek minősül, így hasonló, a nemek közti egyenlőtlen viszonyokba ágyazott diszkurzív mintázatokat hoz működésbe. Emellett a kifutásukat, lezárásukat tekintve is eltérnek egymástól, ami lehetőséget ad arra, hogy egy sikeres és egy kevésbé sikeres médiabíráskodás példáján kutassuk a lehetséges okokat.

Abstract:

My dissertation examines public discourses on rape and sexual harassment. Sexual violence and harassment have long been considered a taboo subject. Recently, however, there has been a steady emergence of public revelations and media scandals surrounding the issue, with media-induced moral judgments, so-called ’trial by media.’ The alleged perpetrator is then convicted and punished by a ’court of public opinion.’ Trial by media is a problematic phenomenon from many aspects, however it also has emancipatory potential and can facilitate an alternative informal justice. On the other hand, the discourses of trial by media are also embedded in a socio-cultural context that is fundamentally determined by the specific hierarchies between men and women, masculinities and femininities within a given society. The main question of my dissertation is: to what extent does trial by media fulfill emancipatory potential in cases of sexual violence and harassment, and on what does that fulfillment depend? How and when can trial by media triumph and as a part of that achieve that the victim is positioned as the ’unimpeachable victim’. Additionally, I examine the extent discourses reproduce or attempt to dismantle the stereotypes and gender hierarchies surrounding sexual violence and abuse. I will try to answer the above questions through a comparative analysis of two case studies on two selected cases: the László Kiss case and the László Marton case. First, the László Kiss case is certainly outstanding in that it was the first time that a rape victim came forward, identified herself and spoke out, and the perpetrator publicly apologized. The second case, the László Marton case is a flagship case of #metoo in Hungary. The two offenses, rape and sexual harassment, significantly differ in gravity. Yet, at the same time, they are both considered abuses of power in the sexual terrain and are thus likely to set in motion similar discursive patterns embedded in unequal gender relations. The two cases also differ in terms of fade-out and closure, which provides an opportunity to explore possible causes through examples of a successful and a less successful trial by media.

Show full item record