Közösségi önképépítés és önértékelés a vajdasági magyar értelmiségiek körében 1945 és 1990 között

Horváth, György

Közösségi önképépítés és önértékelés a vajdasági magyar értelmiségiek körében 1945 és 1990 között

Subject: Társadalomtudományok/Regionális tudományok
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
Vojvodina
Hungarian minority
intellectuals
Szociológia D. I./Szociológia
Vajdaság
magyar kisebbség
értelmiségiek

URI: http://hdl.handle.net/10831/69057

Link to Library Catalogue: 1090497

MTMT: 33675335

DOI: 10.15476/ELTE.2021.118

Abstract:

A disszertáció alaptémája, hogy a vajdasági értelmiségiek a lehetőségekhez képest a szocialista érában, azaz 1945 és 1990 között miképpen járultak hozzá a közösségépítéshez, elsősorban a kultúra, a sajtó, az oktatás és a tudomány terén. Tovább, hogy ezekkel összefüggésben a kezdetektől fogva milyen önszerveződési kísérletek történtek – a politikai életben a kisebbségi önszerveződés nem volt lehetséges –, milyen magyar intézményeket hoztak létre, és azokat hogyan működtették.A disszertáció másik fő témája, hogy a korabeli alkotók hogyan értékelték a vajdasági magyarok demográfiai, szociális, gazdasági, politikai, kulturális és oktatási helyzetét. Az 1945 utáni optimizmust egyre inkább felváltotta a szakmai jellegű értékelés, és láthatóvá vált számukra, hogy a közhiedelemmel ellentétben e kisebbség egyre inkább lecsúszik a többséghez képest, például az iskolázottság terén, és a demográfiai helyzet sem kedvező (asszimiláció, a természetes fogyás stb.), és elindult a tömeges migráció is külföldre. Mindezt a korabeli szociográfiai és szociológiai munkák elemzése révén mutatom be.
A jugoszláviai és a vajdasági kontextus felvázolása után foglalkozom azokkal az írókkal, irodalmárokkal, szociográfusokkal, szociológusokkal, politológusokkal és újságírókkal, akiknek a munkássága kiemelkedett ezekben a témakörökben. Ez egyfajta értelmiség-szociológia, de bemutatom a vitákat, a diskurzusokat is.
Összességében egy hanyatlástörténetet mutatok be, azzal a céllal, hogy szemléltessem: a vajdasági magyarság már az 1991-ben kitört délszláv háborúk előtt is egyre súlyosabb társadalmi problémákkal szembesült, aminek következtében e kisebbség létszáma az 1960-as évektől máig szinte a harmadára csökkent.

Abstract:

The main goal of the dissertation is to discuss how Hungarian intellectuals in Vojvodina contributed to community building in the terrain of culture, media, education, and science during the socialist era (1945–1990). The paper also presents the initiatives for self-organization in these terrains by introducing the minority Hungarian institutions that were founded in the era and how these institutions worked. Another aim of the dissertation is to scrutinize how the contemporary Hungarian intellectuals of the time evaluated the Hungarian community’s demographic, social, economic, political, cultural, and educational situations. The dissertation found that the optimism following 1945 was soon replaced by professional evaluation. It became clear that, contrary to popular belief, the Hungarian minority’s situation was degrading; it was lagging behind the national majority in many respects, such as in level of education and demography (i.e., there was a high rate of assimilation and a low rate of reproduction), and mass emigration also began. I introduce these tendencies in the dissertation through the analysis of contemporary sociographic and sociological works. First, I introduce the contexts of Yugoslavia and Vojvodina. Second, I discuss the works of outstanding writers, sociologists, sociographists, political scientists, and journalists. This focus of this part of the dissertation, in which I also dedicate attention to the contemporary elite debates and discourses, can be considered as elite sociology. In sum, the dissertation presents the history of decline of the Hungarian community in Vojvodina, and it concludes that the community had been facing serious social problems even before the outbreak of the Yugoslav Wars in 1991, the effects of which can be seen in the fact that the current Hungarian minority population is only one third of what it was in the 1960s.

Show full item record