A szociális szakemberek digitális technológia és közösségi média használata

Tóth, Anikó Panna

A szociális szakemberek digitális technológia és közösségi média használata

Subject: Társadalomtudományok/Média- és kommunikációs tudományok
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
digital literacy
digital inequality
social media use
technology use
social work
social professionals
Szociológia D. I./Szociálpolitika és Szociális Munka
digitális műveltség
digitális egyenlőtlenség
közösségi média használat
technológia használat
szociális munka
szociális szakemberek

URI: http://hdl.handle.net/10831/68837

Link to Library Catalogue: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-1089787

MTMT: 32865642

DOI: 10.15476/ELTE.2021.043

Abstract:

A szociális munka gyakorlata megváltozott az új technológiák kínálta lehetőségeknek köszönhetően, melyek segítségével hatékonyabb, a kliensek igényeihez jobban igazodó, rugalmasabb, könnyen igénybe vehető ellátásokat biztosíthatunk. A közösségi média használatával hatékonyabb lehet a közösségi munka, az érdekképviselet, a civil szervezetek és mozgalmak nagy társadalmi hatást érhetnek el. Az idősgondozásban technológiai megoldásokkal a gondozók jelentősen tehermentesíthetőek, az idősek biztonsága és autonómiája nőhet, a kórházban töltött napok száma csökkenthető. A közösségi média használata javíthatja a kommunikációt, segítheti a szakmai kapcsolatok fejlesztését, a tudásmegosztást és, hogy a szociális munka ismert és elismert hivatássá váljon. Azonban az infokommunikációs technológia használatával jogi és etikai dilemmák merülhetnek fel és a társadalmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatása sem egyértelmű, ezek tisztázására további kutatásokra lenne szükség. Disszertációmban a szakirodalom és a különféle szakmai szervezetek sztenderdjei, útmutatói, irányelvei alapján bemutattam, hogy a szociális szakemberek jelenleg milyen területeken használják a technológiát, illetve hogy milyen előfeltételei vannak ebben az új közegben a professzionális és etikus munkának. Különös figyelmet fordítottam a telementálhigiénére, ami a telemedicina egyik dinamikusan fejlődő területe, mely a lelki egészség védelmét szolgálja és olyan mentálhigiénés ellátásokat, szolgáltatásokat tartalmaz, melyeket technológiák használatával, távolról biztosítanak. Bemutattam jó gyakorlatokat és a hazai online konzultánsok körében készített interjúk és a szakirodalom alapján ismertettem az az online segítő beszélgetés jellegzetességeit. Megvizsgáltam a szociális ágazatban dolgozók digitális technológia és közösségi média használati szokásait (attitűdök, igények, informatikai jártasság, digitális műveltség, a közösségi média használat jellemzői, tudatosság) is kvantitatív módszerrel. Az adatfelvétel 2020. év elején, online önkitöltős kérdőívvel történt, 337 válaszadó volt. Kutatási eredményeim szerint a szociális szakemberek attitűdjei pozitívak a technológia használattal kapcsolatban, érdeklődnek a technológiai újítások iránt, szívesen próbálják ki azokat. Kiváló eszköznek tartják és használják is a közösségi médiát a gyors tudásmegosztásra, tanulásra, önfejlesztésre, szakmai tevékenységek végzésére. Minden tizedik szakember online konzultációt biztosít, vagy online csoportot működtet és minden negyedik segítő használja a digitális technológiát érdekképviseletre, közösségfejlesztésre. A kliensekkel való online kapcsolattartás gyakori, probléma, hogy hazánkban a szakmai szervezetek ezzel kapcsolatosan még nem dolgoztak ki ajánlásokat, módszertani útmutatókat. A közösségi média használata során felmerülő szakmai és etikai kérdéseket meg kellene vizsgálni, támogatni kellene a szakemberek tudatos médiahasználatát, ezt igénylik is a szakemberek. Számos innovációra vonatkozó igényt fogalmaztak meg a válaszadók, úgy látják, hogy ezek a fejlesztések nagymértékben növelhetnék munkájuk hatékonyságát. Megfelelő eszközökre és szoftverekre, infrastruktúrára, informatikai képzésekre lenne szükségük. Szívesen látnának olyan megoldásokat, melyek egyszerűsítik az adminisztrációt.
A digitális technológia használati készségeiket összességében jónak ítélik meg, azonban a válaszokból az is kitűnik, hogy vannak hiányosságok, például a munkahelyi eszközöket a legtöbben nem védik megfelelően és gyakran keveredik a magánjellegű és szakmai kommunikációjuk, a közösségi média használatuk során is. Informatikai, digitális kompetencia fejlesztő képzésen a válaszadók 71,5%-a soha nem vett részt. A felsőfokú végzettségű válaszadók több, mint 70%-a úgy ítéli meg, hogy tanulmányai során nem kapott megfelelő felkészítést az infokommunikációs technológiák használatára vonatkozóan. Ez fontos visszajelzés a felsőoktatásban dolgozók és a továbbképzések szervezői számára, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a digitális műveltség fejlesztésére.

Abstract:

The practice of social work has changed due to the opportunities offered by new technologies, which can be used to provide more efficient, more flexible, more easily accessible services that are better adapted to the needs of the clients. Using social media can make community work more effective, advocacy, NGOs and movements can have a big social impact. With technological solutions in elderly care, caregivers can be significantly relieved, the safety and autonomy of the elderly can be increased, and the number of days spent in hospital can be reduced. The use of social media can improve communication, help to develop professional relationships, knowledge sharing and make social work a well-known and respected profession. However, the use of infocommunication technology may raise legal and ethical dilemmas and its impact on social inequalities is not clear, and further research is needed to clarify them. In my dissertation, based on the literature and on the standards, guidelines and policies of the professional organizations, I presented the fields in which social professionals currently use technology and the preconditions for professional and ethical work in this new environment. I paid special attention to telemental health, which is one of the most dynamically developing fields of telemedicine, which serves the protection of mental health and includes mental healh care and services that are provided remotely using technologies. I presented good practices and described the characteristics of that online consultation, based on interviews with Hungarian online consultants and on the literature. I also examined the digital technology and social media usage habits (attitudes, needs, IT skills, digital literacy, social media usage characteristics, awareness) of those working in the social sector, using a quantitative method. Data collection took place in early 2020, with an online self-administered questionnaire, there were 337 respondents. According to my research results, the attitudes of social professionals are positive about the use of technology, they are interested in technological innovations, they are happy to try them. They also consider and use social media as an excellent tool for rapid knowledge sharing, learning, self-improvement, and professional activities. Every tenth professional provides an online consultation or operates an online group and every fourth social professional uses digital technology in advocacy and community work. Online contact with clients is common, a problem is that professional organizations in Hungary have not yet developed recommendations and methodological guidelines in this regard. Professional and ethical issues related to the use of social media should be examined, and the conscious use of media by professionals should be supported, as required by professionals. A number of needs for innovation were expressed by respondents, who see that these improvements could greatly increase the efficiency of their work. They would need tools and software, infrastructure, IT training. They would like to see solutions that simplify administration. Their skills in using digital technology are generally considered good, but the responses also shows that there are shortcomings, such as the fact that most workplace devices are not adequately protected and are often shared their private and professional communication, also when they use social media. 71.5% of the respondents was never attented to any kind of IT and digital competence development training. More than 70% of respondents share that view, that during their studies they did not get adequate training using infocommunication technologies. This is an important feedback for the higher education and for the trainers, organizers, it shows that more emphasis should be placed on the development of digital literacy.

Show full item record