Gyógyszerpolitikai döntések hatása a gyógyszerek hozzáférhetőségére a szabadalomvesztést követően

Harsányi, András

Gyógyszerpolitikai döntések hatása a gyógyszerek hozzáférhetőségére a szabadalomvesztést követően

Subject: Orvostudományok/Gyógyszerészeti tudományok
Társadalomtudományok/Politikatudományok
health care
financing
health policy
medicines
drug support
support policy
Szociológia D. I./Szociálpolitika és Szociális Munka
egészségügy
finanszírozás
egészségpolitika
gyógyszerek
gyógyszertámogatás
támogatáspolitika

URI: http://hdl.handle.net/10831/68614

Link to Library Catalogue: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-1090086

MTMT: 32896495

DOI: 10.15476/ELTE.2021.211

Abstract:

Az egészségügyi rendszerek fenntartható finanszírozása a világ minden pontján kihívások elé állítja az egészségpolitikai döntéshozókat. A gyógyszerpolitika fókuszában az új gyógyszer hatóanyagok befogadása dominál annak ellenére, hogy a népegészségügyi szempontból jelentős betegségek esetében a legtöbb beteg már szabadalomvesztett, alacsony költségű terápiára van beállítva. Éppen ezért az egészségpolitika sikeressége nagy részben függ a szabadalomvesztett gyógyszerprogramok sikerességétől. Feltételezhető, hogy a szabadalmi védettség lejárata előtti beteghozzáférés mértékétől függően országonként eltérő lehet a lejárt szabadalmú gyógyszerek támogatáspolitikájának elsődleges célja. Doktori disszertációmban a lejárt szabadalmú gyógyszerekhez kapcsolódó közfinanszírozási döntéshozatal megalapozottságát vizsgáltam kutatási esettanulmányokon keresztül. Kutatási hipotéziseimet (I.) a gyógyszerekhez való hozzáférés különbségeire (II.) a szabadalomvesztett gyógyszerekhez kapcsolódó támogatáspolitikai intervenciók országonként eltérő céljaira, és (III.) a szabadalomvesztést megelőző, illetve az azt követő gyógyszerfelhasználásban megfigyelhető változásokra vonatkozóan fogalmaztam meg. Kutatási esettanulmányaimban a generikus és a biohasonló gyógyszerek egy-egy hatóanyagának felhasználását vizsgáltam gyógyszerforgalmi adatbázisok longitudinális elemzésén keresztül. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a szabadalomvesztett gyógyszerekkel kapcsolatos döntéshozatal a még szabadalomvédett gyógyszeres terápiák támogatáspolitikai döntéseinek megalapozottságához képest kisebb hangsúlyt fektet az egészség-gazdaságtani alapelvek alkalmazására; inkább a fiskális, megtakarítás-orientált szemlélet tekinthető dominánsnak. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a szabadalomvesztett gyógyszerek felhasználásában rejlő potenciál a beteghozzáférés javítására eddig nem lett kellőképpen kiaknázva. Ha az originális terápiához a hozzáférés korlátozott volt, a szabadalomvesztést követően az elsődleges célnak a beteghozzáférés javításának kell lennie. A megtakarítás a támogatáspolitika elsődleges céljaként csak teljes körű hozzáférés esetén fogadható el. Szabadalomvesztést követően új betegek esetében a legköltséghatékonyabb (jellemzően a lejárt szabadalmú) terápia választása javasolt. Fenntartó biológiai kezelésben részesülő betegek esetében az originálisról biohasonló követőmolekulára váltás az orvos felügyelete mellett javasolható.

Abstract:

Ensuring the financial sustainability of health care systems is a key challenge for health policy decision-makers everywhere around the world. The focus of pricing and reimbursement decisions are often dominated by the inclusion of new patent protected pharmaceuticals however, most of the patients in many disease areas with high disease burden are already on off-patent, low-cost therapies. Therefore the success of public health policies is more dependent on the efficiency of off-patent pharmaceutical policies. We suppose that depending on the level of patient access before the patent expiry, primary objective of the off-patent pharmaceutical policy could vary country by country. In my doctoral dissertation, I explored through research case studies the validity of health policy decision-making related to off-patent pharmaceuticals. My research hypotheses covered three main areas. (I.) Regional differences in terms of access to pharmaceuticals. (II.) Different objectives of countries for pharmaceutical policy interventions regarding off-patent pharmaceuticals. (III.) Changes in the utilization patterns of pharmaceuticals before and after patent expiry. I analysed the drug utilization patterns of two therapeutic areas before and after generics/biosimilars have entered the market. To the longitudinal analyses I used patient claim databases. Based on the results of my doctoral research, we can conclude that compared to patent protected pharmaceuticals, in case of off-patent pharmaceuticals policy-makers put less emphasis on the application of health economics principles upon decision making. Rather, the fiscal, savings-oriented approach is considered dominant. Based on the results, it can be stated that the potential benefit of using off-patent medicines to improve patient access has not been sufficiently exploited so far. Cost saving as a primary goal of the off-patent drug policy could be acceptable only in case if every patient has access to the therapy. In case of new (biologic treatment naive) patients, the most affordable (usually the multisource off-patent) therapy should be preferred as first-line biologic treatment. Patients on maintenance therapy should be switched under medical supervision from the originator to its more affordable biosimilar alternative.

Show full item record