"Fordítani annyi, mint az illatot aromává változtatni"

Abstract

A fordítással kapcsolatos metaforák a fordítás egész történetét végigkísérik, és bár a modernkori fordítástudomány kialakulásával jelentőségük csökkent, a kognitív metaforaelmélet megszületése óta ismét kitüntetett figyelemben részesülnek. A fordítást gyakran a hídépítéssel vagy a festészettel állítják és állították párhuzamba, de már a fordítás szó több idegen nyelvű (pl. angol, német és francia) megfelelője is magában hordozza a metaforikus kiterjesztési lehetőséget. A tanulmányban arra keresem a választ, hogy mi a közös a fordításról való gondolkodás metaforikus sémáiban. A metaforák és a hasonlatok közötti határvonal meghúzásával kapcsolatos problémák áttekintése után megvizsgálom, hogy ezek a metaforák a fordítási folyamat mely aspektusait érintik, és hogy milyen szempontok mentén lehet csoportosítani őket. Ennek során szükségszerűen foglalkozni kell a fordítástudomány központi kérdéseivel (forrásnyelv és célnyelv viszonya stb.) és mostohagyerekeinek tekintett fogalmaival (ekvivalencia, fordíthatatlanság stb.) is. A fordítással kapcsolatos metaforák elsősorban a műfordításról szóló írásokban bukkannak fel, igazi jelentőségük azonban abban rejlik, hogy hozzájárulnak a fordítási folyamat (műfajtól független) pontosabb megértéséhez, mert mindegyikük sajátos módon képes ábrázolni azt a tevékenységet, amely I. A. Richards műkritikus szerint a világegyetem fejlődésének talán legösszetettebb folyamata.