A XXI. század könyvtára – a smart library

Abstract

Immáron több mint húsz éve, hogy 1999-ben egy brit mérnök, Kevin Ashton egyik előadásában elsőként használta az Internet of Things (a tárgyak internete – IoT) fogalmát. A korszakalkotó prezentáció óta eltelt évtizedekben az IoT egymáshoz kapcsolódó intelligens eszközeit egyre szélesebb körben alkalmazzák. (2020-ra több, mint 50 milliárd hálózatra csatlakozó eszközt jósoltak a szakemberek.) A teljesség igénye nélkül ide sorolhatjuk az okosvárosokban (smart city) alkalmazott technológiákat, az okosotthonokat (smart home), az okosgyárakban rejlő potenciált (smart factory), a tárgyak internetére épülő egyetem (smart campus) és az okoskönyvtár (smart library) lehetőségeit egyaránt. Az IoT a különböző információs intézményekben dolgozók számára is jelentősen megkönnyítheti a napi rutinfeladatok elvégzését a széles körű automatizálás révén. Gondoljunk csak az RFID (Radio Frequency IDentification) technológiára épülő önkiszolgáló kölcsönzésre, vagy a Bluetooth-alapú jeladókon (iBeacon) keresztül zajló, önálló virtuális könyvtári túrákra. A tanulmány a tárgyak internetével kapcsolatos általános bevezetővel indul. Ezt szakirodalmi kitekintés követi, amelynek segítségével a korábbi értelmezésekből kiindulva az okoskönyvtár definíciója és szolgáltatásainak bemutatása következik, SWOT analízis keretében elemzi a szerző az okoskönyvtárak potenciális erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Végül egy dániai okoskönyvtári koncepció, a Technical University of Denmark könyvtárának (DTU Smart Library) bemutatásával zárul a publikáció.