Migráns gazdasági klaszterek működésének jellemzői

Abstract

Az Egyesült Államokban az asszimilációs teória sikertelen válaszkísérletei nyomán terelődött a figyelem az etnikai gazdaságokra, mint a munkaerőpiac és társadalmi mobilitás színhelyeire (Waldiger 2003). A migrációkutatók felismerték, hogy egyes migráns csoportok az elsődleges munkaerőpiacra való bekapcsolódás helyett létrehozzák saját vállalkozásaikat, amelyekben jellemzően saját származásuknak megfelelő munkaerőt foglalkoztatnak. Jelen dolgozat célja egyfajta hiánypótlás. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az elmúlt húsz évben számos hosszabb-rövidebb tanulmány született a migráns gazdaságokról, míg Magyarországon ez a téma a háttérben maradt. A korábbi kutatások, egy-egy kivételtől eltekintve, a migránsokat leginkább alkalmazottként láttatják; munkaerőpiaci jelenlétüket a jogi szabályozás, az integráció, a társadalmi mobilitás, a diszkrimináció, a munkakörülmények vagy a feketemunka fogalmai köré szervezve írják le. Az alábbiakban annak bemutatására teszek kísérletet, hogy néhány magyarországi migránscsoport a többségi társadalométól gyökeresen eltérő struktúrák keretein belül dolgozik és érvényesül a munkaerőpiacon. A disszertációban ezeket a struktúrákat migráns gazdasági klaszternek nevezem és olyan (1) elsődleges gazdaságtól részlegesen független vállalkozásokat értek alattuk, ahol (2) a tulajdonosok migránsok, és jellemzően, de nem kizárólagosan ugyanolyan származású migránsokat foglalkoztatnak, illetve (3) működésük alapfeltételei a csoportjellegzetességekből fakadó erőforrások mobilizációján alapszik. Az empirikus fejezetben négy migráns csoport gazdasági klasztereivel foglalkozok. A hivatalos statisztikák, interjús tapasztalatok és szakértői vélemények szerint a kínai, vietnami, török és az arab migránsok körében nagyobb arányban találunk vállalkozókat, mint más csoportoknál. Az első részben bemutatom a migráns vállalkozások szabályozási és gazdasági környezetét, a másodikban a vállalkozások számosságával és ennek gazdasági következményeit járom körül. A harmadik részben ismertetem a migráns vállalkozások gazdasági tevékenységének koncentráltságát, majd a negyedikben, kiemelt figyelmet fordítva a transznacionális vállalkozókra, statisztikai modellek segítségével megrajzolom az egyes munkaerő-piaci státusz csoportok profilját. Az utolsó részben a migráns vállalkozókra jellemző üzleti stratégiákat ismertetem.