Tétel megtekintése 

A politikai részvétel egyenlőtlenségei Európában

Susánszky, Pál
Megjelenés dátuma: 2018
Kulcsszó: Társadalomtudományok/Politikatudományok
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
politics
political sociology
political participation
political inequality
Szociológia D. I./Interdiszciplináris Társadalomkutatások
politika
mozgalomkutatás
politikai szociológia
politikai részvétel
politikai egyenlőtlenség
URI: http://hdl.handle.net/10831/44559
Könyvtári katalógus link: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-984684
MTMT: 30954143
DOI: 10.15476/ELTE.2019.265

Absztrakt:

Disszertációmban a politikai szociológia egyik klasszikus témájával, a politikai részvétel egyenlőtlenségével foglalkozom. A dolgozatomban nagyban építek Jan Teorell (2006, 2007b) elméleti megközelítésére, mely szerint meg kell különböztetni a politikai részvétel egyenlőtlenségének kimenet és folyamat fókuszú koncepcióit. Az első értelmezés a résztvevők egyenlőtlen eloszlására koncentrál, és azt vizsgálja, hogy a társadalmi csoportok között milyen egyenlőtlenségek alakultak ki. Az egyenlőtlenség második (folyamat fókuszú) értelmezése pedig a részvétel irányába ható mechanizmusok társadalmi csoportonként eltérő működésmódjával foglalkozik. Az elméleti fejezetek után, először a kimenet fókuszú egyenlőtlenségek mérésével foglalkozom, majd az európai országokban kialakult kimenet fókuszú egyenlőtlenségeket írom le. Végül a tüntetési részvételben kialakult folyamat fókuszú egyenlőtlenségeket vizsgálom, többszintű logisztikus regressziós modellekkel. Doktori kutatásom legfontosabb eredményei: 1. Bemutatom az irodalomban előforduló egyenlőtlenségmutatókat, majd felállítok egy kritériumrendszert, amivel egy részvételi egyenlőtlenségmutató torzítottsága megállapítható. Vizsgálati eredményeim szerint a korábban használt egyenlőtlenség mutatók torzítottak, komparatív vizsgálatokra lényegében nem alkalmazhatóak. Az általam jelentős mértékben átalakított EGINI egyenlőtlenség mutató azonban alkalmas komparatív vizsgálatok elvégzésére.
2. A korrigált EGINI megmutatta, hogy a szavazási egyenlőtlenségek a legtöbb országban jóval alacsonyabbak, mint az extra-parlamentáris részvételi formák esetén (bojkott, tüntetés, petíció). A demonstráció esetén a legnagyobb egyenlőtlenségek az iskolai végzettség mentén alakultak ki, amit az életkor, a lakóhely végül pedig a nem követi.
3. A folyamat fókuszú egyenlőtlenségek vizsgálatának eredményei jól illeszkednek a politikai részvételről szóló mikro elméletekhez, bár több ponton kiegészítik azokat. Elmondható, hogy bizonyos egyéni faktorok (elégedetlenség, hatékonyságérzet, politikai érdeklődés) működése országonként és társadalmi csoportonként eltérő. Az elméleti részben bemutatott, a részvétel magyarázatáról szóló mechanizmusok tehát csak részben univerzálisak. Működésük országspecifikus és társadalmi csoport specifikus vonásokat is mutat.
4. Végül a kutatásom fontos eredményének tartom, hogy az empirikus eredmények alapján új kutatási kérdéseket tudtam megfogalmazni, az egyenlőtlenségek magyarázatával és az egyenlőtlenségek makro körülményeivel kapcsolatban is.

Abstract:

Politicalinequalityisoneofthemostintensivelydiscussedtopicsinthefieldofpoliticalsociology. Based on the theories about democracy and according to contemporary political philosophers, modern democracy requires equality in political participation. My dissertation follows Jan Teorell’s (2006, 2007b) theoretical distinction between outcome-oriented and procedural inequalities in politicalparticipation. Outcome-oriented inequality is defined as distorted distribution of participants between social groups. On the other hand procedural inequalities mean "the causal roots of group based inequalities", or with other words the variation of mechanisms bring about participation. After the theoretical parts of my doctoral work, firstly I focus on the methodology of measuring outcome-oriented political inequalities, then I describe the inequalities in 22 European countries. Finally, I analyze the procedural inequalities in demonstrations with multilevel logistic regression models. The most important results of my doctoral work are: 1. I summarize research about the measurement of outcome-oriented inequalities. I define the criteria for developing an unbiased measurement of inequalities. Results of data simulations show that former indices are highly biased. My methodological innovation is the adaptedand corrected EGINI index (suggested by Hu (2015)), that makes comparative analyses possible. 2. According to the empirical results, in most of the countries inequalities in voting are significantly lower than inequalities regarding the extra-parliamentary forms of participation (boycotting, signing petition, demonstrating). In the case of demonstrations, I measured the largest inequalities in the educational dimension, which is followed by age, type of locality, and gender respectively. 3. Analyzing the procedural inequalities, results of the multilevel regression models fit well to the micro theories about political participation and mobilization, but the results extend the theories invarious ways. There are differences between countries and social groups regarding the correlations between individual factors (e.g. dissatisfaction, political efficacy, and interest in politics) and participation in demonstrations. I made the conclusion that mechanisms explaining political participation are not universal but contingent on the social environment. 4. Finally, on the basis of these new empirical results I suggest new hypotheses and research questions about the macro conditions and the explanation of inequalities in political participation.

A tétel részletes adatai

A tételhez tartozó fájlok

A politikai részvétel egyenlőtlenségei Európában
Név: susanszky_pal_doktori_ertekezes.pdf
Méret: 4.572Mb
Formátum: PDF
Megtekintés/megnyitás