A romák és a társadalmi nemek esélyegyenlőségére vonatkozó stratégiák elemzése az interszekcionalitás vizsgálatával

Abstract

A disszertációban az interszekcionalitásra, mint módszerre, látásmódra fókuszálok, amelynek használata hozzájárulhat az egyenlőtlenségek összefüggéseinek jobb megértéséhez. A dolgozat arra keresi a választ, hogy megjelenik-e, és hogyan az interszekcionalitás a hazai stratégiai dokumentumokban. Ezen szemléleten keresztül azt kívánjuk elemezni, hogy a stratégiai dokumentumokban hogyan jelennek meg a nemek és az etnicitás összefüggései, és mint egyenlőtlenségi dimenziókat, illetve ezek összefonódását, miként kezelik az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás szempontjából mérföldkőnek számító anyagok. A testükkel megjelölt kisebbségi csoportok közül a nők, a roma nők és a romák helyzetét vizsgáltam meg abból a szempontból, hogy mi is történik, ha valaki egyszerre több hátrányos helyzetű csoportba tartozik. Továbbá az intézményi mechanizmusokat elemeztem a nők, a roma nők és a romák szempontjából. Az okok megválaszolásához a teljes folyamat rendszerét vizsgáltam, azaz a stratégiai keretek meghatározásától, a stratégiák elkészítésén át, egészen a közpolitikai intézkedések kommunikálásáig terjedt az értékelés. A feltárás és az elemzés az interszekcionalitás rendszer-központú modellje és a „használat” módszerének alkalmazásával készült. A kutatás eredménye nem ad okot optimizmusra. A stratégiai dokumentumok elemzését követően arra jutottam, hogy az interszekcionalitás elve igen csekély mértékben érvényesül a magyar közpolitikai intézkedésekben. Bár erre irányuló kezdeményezések vannak, ezek azonban egyelőre nem olyan jelentőségűek, hogy eredményesek lehetnének.