Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Wessely, Anna
Author
dc.contributor.author
Németh, Krisztina 
Availability Date
dc.date.accessioned
2019-12-18T10:27:16Z
Availability Date
dc.date.available
2019-12-18T10:27:16Z
Release
dc.date.issued
2016
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/44537
Abstract
dc.description.abstract
A dolgozat kísérletet tesz két letűnt életvilág feltárására és a cselekvők számára hozzáférhető értelem-összefüggések leírására valamint a feltáró munka során tapasztalt elméleti és módszertani problémák tisztázására. A kutatásban az életvilág fogalma körvonalazta azt az előzőleg adott társas, kulturális és normatív összefüggésrendszert, amely a hétköznapokban eligazító, de reflektálatlansága miatt csak közvetetetten kutatható (élettörténeti fókusz, múltbeli távolság, a trauma mint sajátos reflexiós kényszer). Az egyéni élettörténetekből kiinduló, de az életvilágra mint interszubjektíve osztott közös tudásokra, értékekre irányuló kutatás között az elméleti és módszertani átjárást a kommunikatív cselekvés elméletében valamint az emlékezet társas meghatározottságában találtam meg. A sárbogárdi zsidó életvilág rekonstrukcióját meghatározta a holokauszt traumája. Ez késztetett arra, hogy az egyéni visszaemlékezéseken alapuló rekonstrukció során a kollektív traumát fenomenológiailag az életvilág összeomlásával azonosítsam. A társadalmi és kulturális cezúra reflexiós kényszere mellett azonban továbbra is kérdés maradt, hogy miképp lehet megközelíteni egy nem (vagy kevésbé) traumatizált, időben folytonosabb, következésképpen kevésbé reflektált múltbeli életvilágot. A további elméleti és empirikus vizsgálódások tehát a letűnt életvilágok konstruálhatóságára és a traumának az egyéni felidézésben és a kollektívum múlthoz való viszonyában játszott szerepére irányultak. A második terep megválasztásakor (a nagyhörcsökpusztai uradalmi cselédség) egy a sárbogárdi zsidó életvilághoz a történetni időben is közeli, zárt, a környezetétől megkülönböztetett, a saját határait fenntartó közösséget (életvilágot) kerestem, amely kötődik az előzőleg vizsgált lokalitáshoz. A két életvilág közötti kulturális távolság traumaspecifikus vizsgálódásokra is alkalmat adott. A két életvilág rekonstruálásakor igyekeztem ugyanarra a módszertani repertoárra hagyatkozni (narratív életúttinterjúk, félig strukturált interjúk), ám a pusztai vizsgálódásaim ezt több ponton módosították. Következésképpen a módszertani reflexiók egyfelől az életvilág fogalmi magvából fakadó általános módszertani gondokat tárgyalják, másfelől a kutatás közben felmerülő sajátos problémákra irányulnak, amelyek éppen a kutatás menetének és interpretálásának kontextusfüggőségét valamint a kutatás zsánerének különbségeit (rekonstrukció és interpretáció) tudatosítják. Az összehasonlítás nem a két történetileg kialakult életvilágra (társadalmi csoportra vagy mikrolokalitásra) irányult, hanem az életviláguk emlékezeti integráltságának, felidézhetőségének és narratívába öntésének jellegzetes módjaira; voltaképpen a múltbeli világok megszakítottságára vagy folytonosságára, a felidézés tudatosságára valamint reflektáltságára.hu_HU
Language
dc.language
magyarhu_HU
Title
dc.title
A rekonstrukciótól az interpretációighu_HU
Type
dc.type
doktori dolgozat
Language
dc.language.rfc3066
hun
Language
dc.language.rfc3066
hun
Rights
dc.rights.holder
A doktori disszertációk szerzői jogvédelem alatt állnak, csak a szerzői jogok maradéktalan tiszteletben tartásával használhatók.hu_HU
Abstract in English
dc.description.abstracteng
my PhD thesis I try to trace and interpret two past life-worlds and to scrutinize theoretical and methodological problems emerged during their reconstruction. In my research life-world was conceptualized as a taken-for-granted set of knowledge, which provides orientation for members of community in everyday life. One of the biggest problems in dealing with life-world is its unreflected nature. It can be examined only indirectly: focusing on one’s life story, on the past or on the trauma, which forces out reflection. The elaborated methodology of the life-world reconstruction interlink individual life story and (communicative) life-world based on intersubjective set of knowledge and commonly shared norms. This mediation between individual and collective level is grounded by the theory of communicative action and the social frameworks of memory. The exploration of the lost Jewish community in Sárbogárd was highly influenced by the trauma of Holocaust. That made me phenomenologically grasp collective trauma as the collapse of life-world. Radical break in culture and social life forces out the reflection and gives a specific point of view to the used to be taken-for-granted world. However, it remained still unclear how can be a past but not (or less) traumatized life-world examined and interpreted. Further theoretical and methodological examinations attempted to answer how less reflected past life- worlds can be reconstructed and how collective traumas shape individual recollections and the community’s relation to their past. For a second research field (manorial servants and their descendants in Nagyhörcsökpuszta) I was looking for a past community belonging to the same locality, which was similarly closed and being distincted from its neighbourhood. Cultural distance between the two life-world (community) also permitted to make trauma-specific examinations. During the reconstruction of the two past life-worlds, I tried to use the same methodology (narrative biographical interview, semi-structured interview), but the fieldwork in the former manorial village (Nagyhörcsökpuszta) challenged and changed the methodological framework in many ways. Consequently, methodological reflexions, from one hand, deal with general (common) problems derived theoretically from the life-world concept, from the other hand, they tackle with specific problems emerged during the research. Difficulties and challenges embedded in the scrutinization highlight the context-dependence of the research and the differences in the applied methodology and interpretative framework (reconstruction and interpretation). The thesis doesn’t compare two historically evolved life-worlds, but tests the theoretical framework and the viability of the proposed methodology on the results of two field studies of two diametrically opposed situations. It scrutinizes that how these two past lifeworlds are integrated into memory, how they are recollected, narrated and reflected.hu_HU
Scope
dc.format.page
279hu_HU
Doi ID
dc.identifier.doi
10.15476/ELTE.2016.211
MTMT ID
dc.identifier.mtmt
3076551
Opac ID
dc.identifier.opac
http://opac.elte.hu/F?func=direct&doc_number=985480
Language
dc.language.other
magyarhu_HU
Discipline Discipline +
dc.subject.discipline
Társadalomtudományok/Szociológiai tudományokhu_HU
Keyword English
dc.subject.en
sociologyhu_HU
Keyword English
dc.subject.en
urban sociologyhu_HU
Keyword English
dc.subject.en
Holocausthu_HU
Keyword English
dc.subject.en
Judaismhu_HU
Keyword English
dc.subject.en
social stratificationhu_HU
Keyword English
dc.subject.en
individual memoryhu_HU
Graduate schools / programs
dc.subject.prog
Szociológia D. I./Szociológiahu_HU
Class
dc.type.genre
phdhu_HU
Type
dc.type.resrep
Tudományoshu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE TÁTK PHD/Szociológia D. I.hu_HU
Keywords
dc.subject.hu
szociológiahu_HU
Keywords
dc.subject.hu
településszociológiahu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Holokauszthu_HU
Keywords
dc.subject.hu
zsidósághu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Sárbogárdhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
Nagyhörcsökpusztahu_HU
Keywords
dc.subject.hu
társadalmi rétegekhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
egyéni emlékezethu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2016
date of submission
dc.date.presented
2016


Files in this item

A rekonstrukciótól az interpretációig
A rekonstrukciótól az interpretációig
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record