A rekonstrukciótól az interpretációig

Németh, Krisztina

A rekonstrukciótól az interpretációig

Date: 2016

Subject: Társadalomtudományok/Szociológiai tudományok
sociology
urban sociology
Holocaust
Judaism
social stratification
individual memory
Szociológia D. I./Szociológia
szociológia
településszociológia
Holokauszt
zsidóság
Sárbogárd
Nagyhörcsökpuszta
társadalmi rétegek
egyéni emlékezet

URI: http://hdl.handle.net/10831/44537

Link to Library Catalogue: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-985480

MTMT: 3076551

DOI: 10.15476/ELTE.2016.211

Abstract:

A dolgozat kísérletet tesz két letűnt életvilág feltárására és a cselekvők számára hozzáférhető értelem-összefüggések leírására valamint a feltáró munka során tapasztalt elméleti és módszertani problémák tisztázására.
A kutatásban az életvilág fogalma körvonalazta azt az előzőleg adott társas, kulturális és normatív összefüggésrendszert, amely a hétköznapokban eligazító, de reflektálatlansága miatt csak közvetetetten kutatható (élettörténeti fókusz, múltbeli távolság, a trauma mint sajátos reflexiós kényszer).
Az egyéni élettörténetekből kiinduló, de az életvilágra mint interszubjektíve osztott közös tudásokra, értékekre irányuló kutatás között az elméleti és módszertani átjárást a kommunikatív cselekvés elméletében valamint az emlékezet társas meghatározottságában találtam meg.
A sárbogárdi zsidó életvilág rekonstrukcióját meghatározta a holokauszt traumája. Ez késztetett arra, hogy az egyéni visszaemlékezéseken alapuló rekonstrukció során a kollektív traumát fenomenológiailag az életvilág összeomlásával azonosítsam. A társadalmi és kulturális cezúra reflexiós kényszere mellett azonban továbbra is kérdés maradt, hogy miképp lehet megközelíteni egy nem (vagy kevésbé) traumatizált, időben folytonosabb, következésképpen kevésbé reflektált múltbeli életvilágot. A további elméleti és empirikus vizsgálódások tehát a letűnt életvilágok konstruálhatóságára és a traumának az egyéni felidézésben és a kollektívum múlthoz való viszonyában játszott szerepére irányultak.
A második terep megválasztásakor (a nagyhörcsökpusztai uradalmi cselédség) egy a sárbogárdi zsidó életvilághoz a történetni időben is közeli, zárt, a környezetétől megkülönböztetett, a saját határait fenntartó közösséget (életvilágot) kerestem, amely kötődik az előzőleg vizsgált lokalitáshoz. A két életvilág közötti kulturális távolság traumaspecifikus vizsgálódásokra is alkalmat adott.
A két életvilág rekonstruálásakor igyekeztem ugyanarra a módszertani repertoárra hagyatkozni (narratív életúttinterjúk, félig strukturált interjúk), ám a pusztai vizsgálódásaim ezt több ponton módosították. Következésképpen a módszertani reflexiók egyfelől az életvilág fogalmi magvából fakadó általános módszertani gondokat tárgyalják, másfelől a kutatás közben felmerülő sajátos problémákra irányulnak, amelyek éppen a kutatás menetének és interpretálásának kontextusfüggőségét valamint a kutatás zsánerének különbségeit (rekonstrukció és interpretáció) tudatosítják.
Az összehasonlítás nem a két történetileg kialakult életvilágra (társadalmi csoportra vagy mikrolokalitásra) irányult, hanem az életviláguk emlékezeti integráltságának, felidézhetőségének és narratívába öntésének jellegzetes módjaira; voltaképpen a múltbeli világok megszakítottságára vagy folytonosságára, a felidézés tudatosságára valamint reflektáltságára.

Abstract:

my PhD thesis I try to trace and interpret two past life-worlds and to scrutinize theoretical and methodological problems emerged during their reconstruction. In my research life-world was conceptualized as a taken-for-granted set of knowledge, which provides orientation for members of community in everyday life. One of the biggest problems in dealing with life-world is its unreflected nature. It can be examined only indirectly: focusing on one’s life story, on the past or on the trauma, which forces out reflection. The elaborated methodology of the life-world reconstruction interlink individual life story and (communicative) life-world based on intersubjective set of knowledge and commonly shared norms. This mediation between individual and collective level is grounded by the theory of communicative action and the social frameworks of memory. The exploration of the lost Jewish community in Sárbogárd was highly influenced by the trauma of Holocaust. That made me phenomenologically grasp collective trauma as the collapse of life-world. Radical break in culture and social life forces out the reflection and gives a specific point of view to the used to be taken-for-granted world. However, it remained still unclear how can be a past but not (or less) traumatized life-world examined and interpreted. Further theoretical and methodological examinations attempted to answer how less reflected past life- worlds can be reconstructed and how collective traumas shape individual recollections and the community’s relation to their past. For a second research field (manorial servants and their descendants in Nagyhörcsökpuszta) I was looking for a past community belonging to the same locality, which was similarly closed and being distincted from its neighbourhood. Cultural distance between the two life-world (community) also permitted to make trauma-specific examinations. During the reconstruction of the two past life-worlds, I tried to use the same methodology (narrative biographical interview, semi-structured interview), but the fieldwork in the former manorial village (Nagyhörcsökpuszta) challenged and changed the methodological framework in many ways. Consequently, methodological reflexions, from one hand, deal with general (common) problems derived theoretically from the life-world concept, from the other hand, they tackle with specific problems emerged during the research. Difficulties and challenges embedded in the scrutinization highlight the context-dependence of the research and the differences in the applied methodology and interpretative framework (reconstruction and interpretation). The thesis doesn’t compare two historically evolved life-worlds, but tests the theoretical framework and the viability of the proposed methodology on the results of two field studies of two diametrically opposed situations. It scrutinizes that how these two past lifeworlds are integrated into memory, how they are recollected, narrated and reflected.

Show full item record