Az egyéni adatokra épülő kockázat-kiigazított egészségügyi fejkvóta kialakításának lehetőségei Magyarországon

Abstract

A disszertáció fő célja olyan kockázat-kiigazított fejkvóta-számítási modell felépítése volt, amely kiindulópontot, szakmai alapot jelenthet egy – a jelenleginél hatékonyabb és méltányosabb – hazai egészségügyi forráselosztás megteremtéséhez. Teszi ezt úgy, hogy elszakad az alapvetően historikus disztribúciótól, és a biztosítottak egészségügyi szükségleteit is figyelembe veszi. A dolgozat a stratégiai forrásallokáció témakörének és három ország fejkvóta-rendszerének bemutatását követően konkrét módszertani technikák (többféle lineáris regressziós modell és mesterséges intelligencia) végigvitelével demonstrálja, hogy milyen buktatókon keresztül kell keresztülmenni egy ilyen jellegű munkánál. A doktori munka során felépült egy adatbázis, amely egyéni szinten eddig nem elérhető, vagy – az egészségügyi kiadásokkal összefüggésben ilyen módon és volumenben – még nem vizsgált jellemzőket tartalmaz. Gondolunk itt például a személyek lakhelyének fejlettségére, családi állapotra, jogviszonyra, korábbi évek egészségügyi kiadásaira, illetve a vagyoni helyzetre és végzettsége utaló tényezőkre. Az adatbázis létrejöttével – amelyben a 2015-ös év több mint 1.000 Mrd Ft költése állt - lehetővé vált ezen jellemzők és az egészségügyi igénybevétel összefüggéseinek vizsgálata. Kiemelendő, hogy ezalatt két olyan szempont elemzése is megtörtént, amely évtizedek óta problémát jelent az egészségfinanszírozók és egészségpolitikusok számára. Ezek közül az egyik az egyének egészségügyi igénybevételi helyének összehasonlítása a tényleges hivatalos lakhellyel, a másik pedig az egészségügyi kiadásokban legnagyobb szórást okozó, „drága”-ként definiált betegségek azonosítása. A munka során bebizonyosodott, hogy megkülönböztethetőek olyan tényezők, amelyek a közvetlen egészségügyi szükségletre utalnak, és olyanok is, amelyek az ellátórendszer kínálati oldalát jellemzik. Az angol forrás-elosztási rendszertől átvett sterilizálás, illetve az elveszített életévek kompenzációjával a kínálati tényezők hatása kiküszöbölhető. Igazolódott az is, hogy Magyarországon is rendelkezésre állnak, illetve megteremthetők azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék az egyén egészségügyi szükségletének megfelelő becslését, és ezáltal egy kockázat-kiigazított fejkvótának a kialakítását. Megtudhattuk, hogy a kialakított módszertan hogyan változtatná meg az egészségügyi források jelenlegi felosztását megyei és kistérségi szinten. Végezetül pedig megismerhetjük a fejkvóta kialakításához szükséges további lépéseket, és azt, hogy milyen utakon lehetne továbblépni egy esetleges fejkvóta alapú forráselosztás bevezetéséhez.