View Item 

Az autonómia kormányzása : A rendszerváltás utáni időszak három közoktatáspolitikájának diszkurzív elemzése

Berényi, Eszter
Date: 2014
Subject: Társadalomtudományok/Politikatudományok
education policy
public education
Hungary
sociology
political transformation
competency test
PISA survey
Szociológia D. I./Szociálpolitika és Szociális Munka
oktatáspolitika
közoktatás
Magyarország
szociológia
rendszerváltás
Comenius program
kompetenciamérés
PISA felmérés
URI: http://hdl.handle.net/10831/44517
Link to Library Catalogue: https://opac.elte.hu/Record/opac-EUL01-873769
MTMT: 2828171

Abstract:

Disszertációmban közpolitikák szociológiai elemzésének segítségével a rendszerváltást követő
időszak magyar oktatáspolitikai diskurzusának változásait igyekszem bemutatni. Három olyan
közpolitikai területet elemzek – a szabad iskolaválasztást, a Comenius minőségbiztosítási
programot és az Országos Kompetenciamérést –, amelyek jelentősek mind a magyar közoktatás
változásainak megértését, mind szakpolitika és politika viszonyát, mind pedig a klasszikus
oktatásszociológia alap-problémáit tekintve. A disszertáció fő célja, hogy a fenti közpolitikák
létrejöttének és működésének elemzése révén rávilágítson a közpolitika-alkotás gyakorlati
mechanizmusaira és társadalmi jelentőségére.
A dolgozat elején felvázolom azokat a főbb kérdéseket és hipotéziseket, amelyek eldöntésére a
disszertációban vállalkozni kívánok. Ezt követően azt az elméleti keretet mutatom be,
amelynek segítségével a közpolitikák diszkurzív elemzésére teszek kísérletet a disszertációban.
Rávilágítok, hogy miféle szemléletbeli elmozdulások érhetők tetten a szociológiai indíttatású
közpolitika-elemzésben a klasszikus közpolitikai elemzés műfajához képest.
Az elméleti keretek bemutatása után egy-egy részben foglalkozom a vizsgált közpolitikákkal.
Ezt követően a Konklúzióban, miután a közpolitikákat néhány alap-dimenzió mentén
összefoglalóan összehasonlítom, kisérletet teszek a disszertáció alapkérdéseinek
megválaszolására. A disszertáció főszövegét követő Függelékben találhatók az idézett
kutatások forrásai, és a disszertációban elemzett adatok felvételének legfontosabb paraméterei
is. Reményeim szerint a disszertációban sikeresen bemutatom a közpolitika szociológiájának
eszköztárát, amely a hagyományos közpolitikai elemzésnél lényegesen alaposabban képes
láttatni a közpolitikák formálódását, a körülöttük zajló viták tétjeit s viszonyukat az uralkodó
diskurzushoz. Amellett érvelek, hogy a diszkurzív elemzés képes a közpolitikák társadalmi
jelentésére és funkcióira rávilágítani. Hangsúlyozom a vizsgált közpolitikák látens funkcióinak
szerepét, s mindezekkel összefüggésben rámutatok a magyar közoktatáspolitika útfüggőségére,
s politika és közpolitika viszonyának összetettségére is.

Abstract:

In my Dissertation, I analyse some of the major changes in education-policy discourse in Hungary since the fall of communism. Three public policies and policy tools are under scrutiny: free school choice; the Comenius program for quality assurance; and the Assessment of Basic Competences. I chose these three policies and policy tools for several reasons. All of them were of central importance to at least one government; their analysis can provide insight into the relationship between public policy and politics and, last but not least, all of them are relevant policies with respect to the classic problems of the sociology of education. Assuming that public policy making is a social process, the main aim of the dissertation is to analyse its mechanisms and the changes within the education-policy discourse. The dissertation begins with the introduction of the three public policies to be discussed and the presentation of the main hypothesis. This is followed by the theoretical framework of the dissertation. The main differences between policy sociology and traditional public policy analysis are also described. The three policies will be analysed in one chapter each. This will be followed by the Conclusion, in which the main differences between the three policies will be presented and the main research questions of the dissertation will be answered. The Appendix of the Dissertation presents the sources of empirical data (qualitative and quantitative alike) and the main characteristics of the research fields. In the Dissertation I use the toolkit of policy sociology, assuming that the theoretical considerations underlying policy sociology and the methodology it uses make it an excellent tool for analysing the process of building public policies and by doing this, it contributes to our grasp of the main stakes in policy debates and also of the relationship between policy and discourse. The ability of discoursive policy analysis in revealing the social meaning and latent social functions of policies will also be stressed. A major conclusion is that Hungarian education-policy making is heavily path dependent and the roots of many later decisions can be traced back to the major debates (or to the very lack thereof) during the time around the fall of communism.

Show full item record

Files in this item

Az autonómia kormányzása : A rendszerváltás utáni időszak három közoktatáspolitikájának diszkurzív elemzése
Name: berenyi_eszter_doktori_ertekezes.pdf
Size: 1.720Mb
Format: PDF
View/Open