A nyílt hozzáférés különféle modelljei a hazai tudományos kommunikáció gyakorlatában
tudományos kommunikáció
nyílt hozzáférés
open access modellek
Abstract:
Pályamunkámban a hazai tudományos kommunikáció gyakorlatában működő nyílt hozzáférési
modellekre mutatok rá a folyóiratkiadói, valamint a folyóiratok nemzetközi megjelenésének
elemzésével, a különböző veszélyek és hátráltató tényezők figyelembevételével. Dolgozatomban
könyvtári stratégiák áttekintésével jelzem, hogy a könyvtárak is magukénak érzik az ügyet, és
feladatukként, stratégiai tervükben rögzített lépésként értelmezik a publikációkhoz való nyílt
hozzáférés támogatását.
Az open access nagyobb lefedettségének eléréséhez rendkívül fontos, hogy a szerzők, kutatók jól
válasszák ki azt a periodikát, amelyben publikálni szeretnének. Ahhoz, hogy megértsék milyen
publikálási politika van egy-egy folyóiratkiadónál, támpontot nyújthat a Sherpa/Romeo. Az
adatbázisban számos tájékoztató jellegű információ található a kiadókról és kiadványokról. Azáltal,
hogy ezt a szakmai közösség építi és aktualizálja, így képet adhat a hazai tudományos
kommunikációról és a legmeghatározóbb kiadói szokásokról. Fontosnak tartottam kiemelni az
Akadémiai Kiadó működését, illetve az általuk alkalmazott modelleket. A dolgozatban bemutatom
az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program nemzetközi konzorciumában létrejött ún.
read and publish konstrukciót, amely előremutató lehet a hazai tudományos életben.
A nyílt hozzáférési modellek gyakorlati működésére vonatkozóan egy másik vizsgált terület volt a
hazai OA kiadványok nemzetközi megjelenése, melyet a DOAJ és a Scopus átfogó vizsgálatával
tekintettem át. A két adatbázis szigorú bekerülési feltételei mellett kihívást és presztízst jelent a
reprezentáció, éppen ezért fontos kérdés, hogy hány kiadvány szerepel bennük. Ahhoz, hogy igazán
a számok mögé lássunk, a Névtani Értesítőt, a magyar névkutatás szakfolyóiratát vettem alapul, s a
nemzetközi adatbázisokban való megjelenését vizsgáltam meg, hasonlítottam össze. Mindkét
adatbázis fokozott figyelmet szán az angol nyelvnek, így a magyar nyelven megjelenő
kiadványoknak különösen nagy feladat az adatbázisokba való bekerülés.