A Kárpát-medence domborzatának csapadékváltozásban betöltött szerepének vizsgálata regionális klímamodellek segítségével

Abstract

Az éghajlati modellek fontos szerepet töltenek be a jövőbeli antropogén kényszerek várható éghajlati hatásainak vizsgálatában. Napjainkban a globális klímakutatás elsődleges eszközei a globális klímamodellek (GCM), melyek leggyakrabban használt horizontális térbeli felbontása: 100‒300 km. Azonban a globális klímamodellek lehetőségei a relatív durva felbontásukból adódóan regionális szinten igen korlátozottnak (szub-kontinentális szinten) tekinthető. A GCM eredményekben az éghajlati változók leírása igen sok bizonytalansággal terhelt, kiváltképp a csapadék vonatkozásában. A numerikus előrejelző körökben jól ismert beágyazásos módszer során a globális modellbe illesztett (befészkelt, beágyazott) korlátos tartományú modell végzi el a globális klímamodell eredményeinek regionális szintre való leskálázását. Az első sikeres, beágyazáson alapuló regionális klímamodell (RCM) kísérletet az Amerikai Egyesült Államok nyugati partjára, 60 km-es rácsfelbontás mellett végezték el (Dickinson et al., 1989). Az elmúlt évtizedekben esettanulmányoktól kezdve paleoklimato-lógiai vizsgálatokon át, a jövőre vonatkozó klimatológiai kutatásokig, valamint évszakos előrejelzésekig egyaránt alkalmaztak RCM-ket. Azonban a regionális klíma előrejelzésekben egyaránt meglévő bizonytalanságok vizsgálata ezen előrejelzések csoportos kiértékelését követelik meg (Beniston et al., 2007). Az elmúlt közel két évtized során Európa térségére több olyan nemzetközi program látott napvilágot, melyek során a regionális klímaváltozás vizsgálata RCM szimulációk segítségével történt: PRUDENCE (Predicting of Regional Scenarios and Uncertainties for Defining European Climate Change Risks and Effects, 2001‒2004; Christensen & Christensen, 2007); ENSEMBLES (Ensembles-Based Predicitions of Climate Changes and Their Impacts, 2004‒2009; Hewit & Griggs, 2004); CECILIA (2006‒2009; Halenka, 2007). Az egyik legújabb nemzetközi kezdeményezés során (Coordinated Regional climate Downscaling Experiment, CORDEX; Giorgi et al., 2009), a Föld minden kontinensére rendelkezésre állnak RCM szimulációk (többnyire az 1950‒2100 időszakra vonatkozóan). A CORDEX keretén belül az EURO-CORDEX (Jacob et al., 2014) és Med-CORDEX (Ruti et al., 2015) nemzetközi programoknak köszönhetőn példa nélküli mértékben hozzáférhetők 50 km és 12 km felbontás mellett klímaszimulációk a Kárpát-medencét teljes terjedelmében magában foglaló európai régióra. Ezen szimulációk szolgáltatják az alapját a Kárpát-medence térségére végzett kutatásaimnak.