A Long Tail és a könyvtárak

Abstract

Bizonyára sokan ismerik Chris Anderson 2004-ben publikált üzleti modelljét, ami az internetes kereskedelem sajátosságát írja le: a nagy tömegben árusított bestseller termékek nagyságrendjét eléri a kevesebb példányban elkelő, de jóval nagyobb sokféleséggel rendelkező áruk kereskedelme, és az elektronikus forgalmazók a rendelkezésre álló dokumentumok 98%-át évente legalább egyszer eladják vagy forgalmazzák. Ez az eloszlás, a Long Tail, az elektronikus dokumentumok esetében felülírja a fizikai világ eddig felismert eloszlási rendszereit (pl. Pareto eloszlás – a jövedelmek 80%-át a népesség 20%-a birtokolja, vagy Derek de Solla Price felismerése – a tudományos szerzők 25%-a felelős a megjelent cikkek 75%-áért). A könyvtárak ehhez a jelenséghez több ponton csatlakozhatnak. Dokumentumforgalmuk nagy részét a népszerű termékek adják, ugyanakkor a kölcsönzési statisztikákban jól követhető a ritkábban forgalmazott, de összességében nagy tömeget kiadó ún. „niche” kölcsönzések nagyságrendje. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kölcsönzési statisztikáinak ismertetésén keresztül a cikk bemutatja a közkönyvtári és szakkönyvtári funkciók különbségét. A Long Tail jelenség a könyvtári világban az e-könyvek szolgáltatásba vonásával, illetve a tömeges digitalizálással nyeri el valódi helyét.