Eisenia lucens (Waga, 1857) és Eisenia spelaea (Rosa, 1901): valóban külön fajok? Egy molekuláris taxonómiai megközelítés.

Abstract

A magyarországi földigiliszta-kutatások kezdete a 19. század végére tehető. Örley László foglalkozott első ízben a hazai fauna feltárásával. Úttörő munkásságágával a Lumbricidae család 19 fajának jelenlétét mutatta ki (ÖRLEY L. 1881). Munkásságát Szűts Andor folytatta, aki Örley fajlistáját a modern nevezéktanhoz igazítva, azt saját adataival kiegészítve 19 faj és varietas leírását, valamint elterjedését mutatta be (SZŰTS A. 1909). A kezdeti kutatásoknak köszönhetően egy gazdag földigiliszta-gyűjtemény jött létre, melynek revideálását Victor Pop (1943) végezte. A Második Világháború után először Andrássy istván (1955) Nematoda-kutató összegezte a hazai Annelidákat, majd Zicsi András (1959) aktualizálta a hazai földigiliszták fajlistáját. A több évtizedes kutatások legteljesebb összegzését CSUZDI, CS.–ZICSI, A. (2003) végezte, 59 faj illetve alfaj részletes leírását és elterjedési adatait ismertetve. A több mint egy évszázadot felölelő intenzív faunisztikai vizsgálatoknak köszönhetően Magyarország jól feltárt területnek tekinthető, mindennek ellenére akadnak taxonómiai problémák, kérdéses, tisztázatlan csoportok, fajok. Az Eisenia MALM, 1877 genuszhoz nagyrészt korhadó szerves maradványokban, például holtfák kérge alatt, erdei avarban vagy komposztban élő epigeikus fajok tartoznak. Az eddig leírt nagyjából 25 faj palaearktikus elterjedésű, de vannak szélesen elterjedt, peregrin fajok is. Magyarországról ez idáig négy Eisenia faj jelenlétét mutatták ki (CSUZDI, CS.–ZICSI, A. 2003). A genusz heterogén, a nagymértékű morfológiai hasonlóság, ill. változékonyág miatt egyes közelrokon fajainak rendszertani helyzete bizonytalan. Az Eisenia lucens (WAGA, 1857) és az Eisneia spelaea (ROSA, 1901) középeurópai montán elterjedésű fajok. Bár eltérő élőhelyeket preferálnak, a rendkívül nagymértékű morfológiai hasonlóság miatt igen nehéz a megkülönböztetésük. Az egyetlen kiemelhető különbség a biolumineszcencia jelenléte, melyet ez idáig csak az E. lucens esetében figyeltek meg. Az elkülönítési nehézségekből felvetődik néhány probléma. Egyrészt, a jelzett előfordulások nagy része bizonytalan, sok a kérdéses adat. Másfelől, a minimális morfológiai eltérésekből adódóan nem feltétlenül indokolt az E. spelaea mint külön faj elválasztása. Ezek a kérdések már majd’ egy évszázada jelen vannak a két faj kapcsán, ez idáig azonban mégsem foglalkoztak részletesebben a két taxon rendszertani helyzetének tisztázásával.