A Fejér megyei Sárrét negeyedidőszaki vegetációja

Abstract

Napjainkban egyre meghatározóbbá váltak a régészeti, geológiai és környezettörténeti kutatások hazánkban. A pollenanalítikai, makrobotanikai, fitolit elemzés, malakológia, gerinces maradványok vizsgálata által közelebb kerültünk a régi korok emberének és környezetének megismeréséhez. E tudományterületek célja, hogy bemutassa és górcső alá vegye a múlt emberi közösségeinek és környezetének kapcsolatát, kölcsönhatásait, a természetes környezet változásait, valamint rekonstruálja az ember által okozott hatásokat is (Sümegi P. 2003). A pollenanalítikai vizsgálatok Magyarországon és szerte a világban - de főként Európában, majd Amerikában - a XX. század első felében indultak meg, mert az előző századokban a pollenelemzés még gyerekcipőben járt. A legjobb mintavételi területek a pollenelemzés szempontjából a tavak, lápok, barlangok és morotvák, ahol folyamatos volt a pollenek felhalmozódása és ahol a legnagyobb mennyiségben tudtak megőrződni a negyedidőszaki üledékekben. A pollen vizsgálata során fontos adatokat kapunk az egykori növényzeti összetételéről, változásairól, majd ezeket felhasználva a múlt éghajlatáról és a bekövetkező emberi hatásokról is. De segítségével bővülnek az ismereteink arról is, hogy az egyes növények hogyan reagáltak a felmelegedésekre és lehűlésekre, így képet adva a jövőbeli változásaikról, valamint az éghajlati átalakulásról is. A dolgozatom célja az volt, hogy a pollenanalitika segítségével feltárjam a Sárrét egykori kiterjedt láprétjének a paleoökológiai, vegetációtörténeti viszonyait, ezek segítségével következtessek a Sárrét fejlődéstörténetére és összehasonlítsam az eredményeket hazai és külföldi kutatók által elért adatokkal. A dolgozat első részében a pollenanalízis fejlődéstörténetét tekintem át röviden a középkortól napjainkig, majd megvizsgálom a magyar pollenelemzés kialakulásának körülményeit, létrejöttét és a megerősödősét. A második részében bemutatom a palinológia módszertanát és annak kutatási módszereit. A dolgozat utolsó részében pedig ismertetem a Sárrét kutatását, jellemzem a geológiáját, beszámolok röviden a régészeti leletekről, élővilágáról, végül leírom saját kutatási eredményeimet, amelyeket összevetek más kutatási eredményekkel. Az pollenanalízis kutatott, forrásanyagokban gazdag téma, melynek a hivatalos nyelve angol, ezért kutatásaim nagy részét angolul, de a magyar források feldolgozásával együtt végeztem. Kezdtem ezt H. J. B. Birks és Hilary H. Birks Quaternary Palaeoecology alap tényanyagnak számító művétől, majd haladtam az általam fontosabbnak tartott forrásanyagokon, műveken át a legfrissebb kutatási anyagokig.