Talajképző folyamatok vizsgálata toposzekvencia mentén
TDK dolgozat
talajképzés
toposzekvencia
Absztrakt:
A különböző talajosztályozási rendszerekben (beleértve a Magyar Talajosztályozási
Rendszert is) meghatározott talajtípusokat ún. referenciaszelvények alapján írták le. A
talajtípusok között az átmenet nem éles, a rendszer viszont egyértelmű kategóriák
halmaza. Ennek okán a különböző rendszertani egységek (helyileg és/vagy
diagnosztikailag) szomszédos talajai morfológiájukban és paramétereikben jobban
hasonlítanak egymásra, mint saját kategóriájuk referenciaszelvényére. A talajtípusok
egymásba alakulásának hátterében a talajképző tényezők által vezérelt folyamatok
intenzitásának és minőségének megváltozása áll. A talajképző folyamatok közvetlenül
nem érzékelhetők, ill. nem mérhetők, így azok változására a talaj paramétereinek
(diagnosztikai tulajdonságainak) szekvencia mentén történő megváltozása alapján
következtethetünk.
A talajtípusok közötti átmenetek legkönnyebben olyan toposzekvenciák mentén
vizsgálhatók, melyekben kis távolságokon belül jelentős változások figyelhetők meg. A
rövid toposzekvenciákban elméletileg megtalálhatók olyan talajok is, melyek a két típus
referenciaszelvényei között „félúton” helyezkednek el, ill. lehetőség van olyan talajok
leírására is, melyeket a jelenleg használt rendszer nem tartalmaz, de SISÁK I., MÁTÉ F.
és MAKÓ A. (2010) szerint új kategóriaként a genetikai szemléletű rendszerbe is
beilleszthetőek. A fent említett rövid toposzekvenciákat elsősorban síkságokon,
leginkább a hidromorf és klímazonális, valamint hidromorf és kőzethatású talajok
között találhatunk.
Diákköri dolgozatom elsődleges célja egy hidromorf toposzekvencia mentén
meghatározni azt a sávot, ahol a vízhatás által vezérelt folyamatok a talajokat hidromorf
talajokká formálják. Külön figyelmet fordítottam a kiválasztott diagnosztikai
paraméterek két végpont között történő változására (a talajképző tényezők gradiensei
mentén folyamatosan, vagy hirtelen változnak meg) és azoknak a középponti
szelvényben való minőségére (a vizsgált paraméterek a két végpont közötti átmenetet,
vagy más jellegzetességet mutatnak).