A hőszivattyú és a szélerőmű hibrid üzemének alkalmazási lehetőségei családi házaknál

Abstract

A 21. században nehéz az energiahelyzetről úgy beszélni, hogy az ember ne vigye bele személyes véleményét, érzelmeit. Ennek egyik oka az a nagyfokú bizonytalanság, amivel a jövőbe tekintünk. Még mindig nincs teljes egyetértés abban a kérdésben, hogy a fosszilis tüzelőanyagok okozzák-e a globális éghajlatváltozást, és hogy ennek milyen hosszú távú hatásai lehetnek, ha egyáltalán létezik ez a jelenség. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy mekkorák is valójában a maradék kőolaj és földgáz készletek, hogy ebből mennyihez tudunk még hozzájutni és, hogy milyen áron. Bár egyelőre legtöbbünket, itt a fejlett régióban, csak azért érintenek érzékenyen ezek a kérdések, mert nőnek az üzemanyagárak, a gáz- és villanyszámlánk. Emellett azonban igyekszünk gondolatban nem kapcsolatba hozni a „Katrinákat”, a szokatlanul nedves és hűvös vagy épp száraz és forró nyarakat, a néha enyhe, néha meglepően hideg teleket a klímaváltozással. Ez utóbbival pedig az otthonaink, munkahelyeink, gyáraink és gépjárműveink által kibocsátott gázokat. Pedig ezek a kérdések mindenkire hatással vannak és várhatóan a jövőben ez még inkább így lesz. Mert ahogy azt már sokan sokféleképpen megfogalmazták energiára szükségünk van, vagy legalábbis nagyon nehéz lenne nélküle az életben maradásunk. Az energiahiányos időszakok már a múltban is okoztak társadalmi és gazdasági kríziseket. És akár elfogadjuk, akár nem, ma is érződik annak hatása, hogy a kutatók, és az országok vezetői tudatában vannak annak, hogy a fosszilis energiahordozókból kifogyóban vagyunk. A megoldáshoz két út vezet, vagy megharcolunk minden egyes csepp olajért, vagy megpróbálunk új alternatívákat keresni. Vannak, akik az első utat választják ezzel feláldozva sok ember életét, pedig ha ehelyett, például megpróbálnák a városi forgalomban kizárólag státusszimbólumként szolgáló, ugyanakkor rengeteget fogyasztó SUV-jukat egy kisebb, energiatakarékosabb autóra cserélni már némiképp javíthatnának a helyzeten. De előbb-utóbb nekik is be kell látniuk, hogy a készletek végesek, és felhasználásuk egyelőre beláthatatlan következményekhez vezet. Azok, akik már túl vannak ennek megértésén, és a másik úton próbálnak járni, már tudják, hogy ez sem egyszerű. Hiszen, bár a fosszilis energiahordozók pótlására sok lehetőség létezik, mindnek megvan a hátránya is. Olyan végleges megoldást, amely teljes egészében pótolná a nem megújulókból származó energiamennyiséget és emellett környezetbarát is lenne, még nem tudtak a gyakorlatban is megvalósítani. Tehát a jövőben folytatni kell a szakértői csoportok által végzett kutatásokat, és ezekbe komoly összegeket befektetni. Emellett hozzáértéssel, és néha kompromisszumok megkötésével ki kell építeni a megújuló energiaforrásokra épülő energiaellátást. Ami, nagy valószínűséggel csak részben lesz képes pótolni a fosszilisekből származó energiát, és így is lesznek gondok a gazdaságban, és nézeteltérések a társadalomban. Hisz ezek kiaknázásának lehetősége is sokban függ az országok természeti adottságaitól és anyagi helyzetétől. De addig is, amíg jobb megoldást nem találunk a problémára, ezzel valamely mértékben csökkenthető az üvegház hatású gázok kibocsátása, illetve függetleníthetjük magunkat a kőolajtól és a földgáztól. Mindezek mellett nagyon nehéz lesz majd a fenntartható fejlődést megvalósítani. Hisz eddig az egyre több energiahordozó ráfordítása segítette az emberiséget a fejlődéshez, de erre a jövőben nem igazán lehet majd támaszkodni. Ugyanakkor a fejlődő országok (köztük leginkább Kína és India) most jutnak el ehhez a szakaszhoz, vagyis, hogy növekvő energiafogyasztással (amely szinte kizárólag a fosszilisekre épül) próbálják gazdaságukat felzárkóztatni. Ennek tudatában a fejlett világnak még inkább csökkentenie kellene a nem megújulók felhasználását, hogy ily módon segítse a szegényebb országok fejlődését, és emellett csökkenteni próbálja a károkat. Úgy tűnik Európa már megérett erre a feladatra, de csak az ő hozzájárulása nem elég, szakértők eredményeivel és diplomáciai eszközökkel kellene meggyőznie a többieket, hogy ez az egyetlen járható út, és az ő kezükben lehet a megoldás kulcsa. Mindent összevetve úgy hiszem nagyon érdekes, ugyanakkor veszélyekkel teljes évszázad elé nézünk. Ezért választottam ezt a területet dolgozatom témájául, amelyben először röviden foglalkozok a jelenlegi energiahelyzettel, a fosszilis energiahordozókkal, a problémák megoldására irányuló törekvésekkel, majd két környezetbarát technológia részletesebb elemzésével, végül pedig ezek együttes használatának lehetőségével.