Tehetetlenségi implikációs mintagyűjtés légköri aeroszol összetevők vizsgálatára

Abstract

A légköri aeroszol környezetünk fontos részét képezi. A részecskéknek számos hatásuk van. Ezek közül az egyik legfontosabb az éghajlatot befolyásoló szerepük. A részecskék közvetett úton, a fény elnyelésével és szórásával, valamint közvetett úton, felhőkondenzációs magvakként is befolyásolhatják a Föld éghajlatát (IPCC AR5, 2013). Emellett fontos megemlíteni egészségügyi hatásukat is. Napjaink egyik legfontosabb légszennyezője az aeroszol. Egy tanulmány szerint 2010-ben 3,3 millió haláleset történt a légszennyezettség (PM2,5) miatt – ennek nagyrésze Ázsiában. A „minden marad a régiben” (business-as-usual) szcenárió szerint 2050-re ez a szám a duplájára is nőhet (Lelieveld et al., 2015). Az aeroszol részecskék tulajdonságait (például részecskeszám, felület, tömeg) a méret függvényében ábrázolva méreteloszlást kaphatunk. A méreteloszlás meghatározásával lehetőségünk nyílik a források azonosítására, valamint a levegőminőség és az egészségügyi hatás minősítésére. Gyakran előfordul, hogy több helyen, párhuzamos mintagyűjtés szükséges. Ennek megvalósításához a mintagyűjtő berendezések összemérése indokolt. A kutatás során kaszkád impaktort használtunk. Az eszköz segítségével szeparálni tudjuk az aeroszol részecskéket azok aerodinamikai átmérője alapján. Ennek köszönhetően külön-külön vizsgálható a finom és a durva mérettartomány. A kutatás során célunk volt két kaszkád impaktor összehasonlító mérése, valamint a kapott méreteloszlások elemzése.