Show simple item record

Consultant
dc.contributor.advisor
Mészáros, Róbert
Author
dc.contributor.author
Varga, Zsófia Judit 
Availability Date
dc.date.accessioned
2018-04-27T14:29:56Z
Availability Date
dc.date.available
2018-04-27T14:29:56Z
Release
dc.date.issued
2016
uri
dc.identifier.uri
http://hdl.handle.net/10831/37911
Abstract
dc.description.abstract
Munkám célja annak tanulmányozása volt, hogy hogyan hat az elektrolit koncentráció változása, illetve a tömény polielektrolit/tenzid/elektrolit elegyek oldószerrel történő hígítása a polielektrolit/tenzid (P/T) aggregátumok képződésére. A szakirodalomban találhatunk erre a témára irányuló kutatásokat, azonban nem alakult ki egységes kép ebben a gyakorlati szempontból is fontos területen. A kísérletek során poli(nátrium-4-sztirolszulfonát) (PSS)/ dodeciltrimetilammónium bromid (DTAB) és poli(diallildimetilammónium klorid) (PDADMC)/nátrium-dodecilszulát (NaDS) elegyeket készítettem, négy különböző oldatkészítési módszert alkalmazva. Az elegyek minden esetben tartalmaztak elektrolitot (NaCl). A PSS/DTAB elegyeket csak polielektrolit feleslegben vizsgáltam, mert tenzidfelesleg esetén csapadékos rendszerek képződnek. A PDADMAC/NaDS rendszereknél viszont elektrosztatikusan stabilizált polielektrolit/tenzid diszperzió készíthető tenzidfeleslegben. Így ezeket az elegyeket, mind polielektrolit, mindpedig tenzid feleslegben is tanulmányoztam. Elektroforetikus mobilitás méréssel vizsgáltam a különböző előállítási módok hatását a rendszerekben létrejövő P/T komplexek töltésére. Turbiditás mérésekkel pedig nyomon követtem a polielektrolit/tenzid nanorészecskék aggregációját. Az első három elegykészítési módszert a PSS/DTAB és a PDADMAC/NaDS rendszereknél is alkalmaztam. Az első keverési mód (1:1) esetén a tenzid és a polielektrolit oldatát elegyítettük 1:1 térfogatarányban állandó NaCl koncentráció mellett. A többi elegykészítési módnál a híg tenzid oldathoz adtunk tömény polielektrolitot, vagy állandó NaCl koncentráció mellett (2. módszer), vagy úgy hogy csak a polielektrolit oldat tartalmazott elektrolitot (3. módszer). A PDADMAC/NaDS rendszerek mobilitása jelentősen megváltozik a harmadik típusú elegyítés során polielektrolit feleslegben, a kötött tenzid mennyiségének nem egyenletes eloszlása miatt. Ez fokozottabb aggregációval is jár a többi oldat készítési módszerhez képest. A PSS/DTAB rendszereknél nem okoz szignifikáns változást, ha a sót elszeparálva adjuk a rendszerhez. Ennek az lehet az oka, hogy a PSS egy kevésbé merev molekula a PDADMAC-hoz képest. A negyedik keverési típus csak a PSS/DTAB rendszerekre alkalmazható, ami során a szilárd összetevőkből készített tömény PSS/DTAB/NaCl oldatot százszorosára hígítottam. Ebben az esetben jelentős eltérést tapasztaltam az 1:1 keveréssel előállított oldatokhoz képest. A turbid tartomány helyett azonnali csapadékképződés történt, melyben teljesen más volt a csapadék jellege, mint az 1:1 keveréssel előállított oldatokban. Az egyik lehetséges interpretáció szerint a hirtelen lecsökkent lokális ionerősség miatt az oldatban lévő egyes polielektrolit/tenzid komplexek felületi töltéssűrűsége lecsökken, viszont a kötött tenzid mennyiségük jelentősen megnő, ami koagulációhoz vezet. Ez a jelenség azonban további vizsgálatokat igényel.hu_HU
Language
dc.language.iso
magyarhu_HU
Title
dc.title
Polielektrolit tenzid aggregátumok képződése elektrolit jelenlétébenhu_HU
Language
dc.language.rfc3066
hun
Abstract in English
dc.description.abstracteng
The main aim of our research was related to the study of the effect of electrolyte concentration gradients as well as the impact of dilution of concentrated polyelectrolyte/surfactant/supporting electrolyte mixtures on the formation of polyelectrolyte/surfactant (P/T) aggregates. Although there have been some investigations with this respect, there is no general consensus on these effects which are crucially important from practical points of view. In the present study, the aqueous mixtures of poly(sodium 4-styrenesulfonate) (PSS), and dodecyltrimethylammonium bromide (DTAB) as well as poly(diallyldimethylammoniumchloride) (PDADMAC) and sodium dodecyl sulfate (SDS), were investigated in the presence of sodium chloride (NaCl). For the preparation of the mixtures four different mixing procedures were applied. The PSS/DTAB mixtures were investigated only in polyelectrolyte excess since at surfactant excess precipitates were formed. In contrast, for the PDADMAC/SDS system electrostatically stabilized colloidal dispersions can be prepared at surfactant excess. Thus, these mixtures were studied both in polyelectrolyte and surfactant excess. Electrophoretic mobility measurements were utilized to investigate the impact of the solution preparation protocols on the charge of the formed polyelectrolyte/surfactant complexes. Furthermore, turbidity measurements were carried out to monitor the aggregation of these P/T complexes. The first three types of mixing protocols were applied both for the PSS/DTAB and the PDADMAC/SDS mixtures as well. During the first mixing (1:1) method, equal volumes of polyelectrolyte and surfactant solutions were mixed quickly at constant concentration of NaCl. In the cases of the second and third mixing protocols, concentrated polyelectrolyte solutions were mixed with dilute surfactant solutions, where either both solutions (second method) or only the polyelectrolyte solution (third method) contained added NaCl. The mobility of PDADMAC/SDS systems were changed largely at polyelectrolyte excess via the utilization of the third type of mixing method due to the inhomogeneous distribution of the bound surfactant ions to the polyion. This also resulted enhanced local aggregation compared to the other mixing methods. In contrast, no significant deviations were observed in the impact of the three mixing methods on the PSS/DTAB mixtures. This finding may be attributed to the difference in the stiffness of the PDADMAC and PSS chains. The fourth type of mixing procedure can only be applied for PSS/DTAB systems where a concentrated PSS/DTAB/NaCl solution were diluted hundredfold with water. In this case, there were significant differences compared to the mixtures made by the first 1:1 mixing method. Precipitates were formed over a wide composition region where turbid or transparent mixtures were observed for the 1:1 mixing procedure. In addition, the visual appearance of the precipitates were completely different for the two mixing procedures. We hypothesize that due to the reduced local ionic strength, the net charge of some P/T complexes decreases and their bound amount of surfactant increases which could lead coagulation. However, this phenomenon needs further investigations.hu_HU
Scope
dc.format.page
38hu_HU
Author
dc.contributor.inst
ELTE Természettudományi Kar Kémiai Intézet Fizikai- Kémiai Tanszékhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
polielektrolit tenzidhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
aggregátumokhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
elektrolithu_HU
Keywords
dc.subject.hu
kémia alapszakhu_HU
Keywords
dc.subject.hu
szakdolgozathu_HU
Type
dc.type.type
hallgatói dolgozathu_HU
Release Date
dc.description.issuedate
2016hu_HU
Student's vocational, professional, specialization
dc.description.course
kémia alapszakhu_HU
Collection
dc.description.collection
Szakdolgozatok (TTK) - Szakdolgozatok (Kémia Intézet)hu_HU


Files in this item

Polielektrolit tenzid aggregátumok képződése elektrolit jelenlétében
 

This item appears in the following Collection(s)

Show simple item record