A gamma-valerolakton előállítása levulinsav katalitikus hidrogénezésével

Abstract

Az emberiség környezetének aktív átformálását már a mezőgazdaság kialakulásakor, 10-12 ezer évvel ezelőtt elkezdte gyakorolni. A talaj felszántásával, öntözőrendszerek kialakításával, a művelni kívánt területek növényzetének kiirtásával, valamint a haszonnövény- és állatfajok nemesítésének segítségével próbálta a lehető legnagyobb populációt eltartani az adott földterületen.1 Jared Diamond, a Kaliforniai Egyetem geológus professzora (és Pulitzer-díjas író), különböző jelenkori és múltbéli civilizációk összeomlásáról írt könyvében részleteiben tárgyalja, milyen komplex problémákat okoz a meggondolatlan vagy kizsákmányoló környezet-alakítás. A Húsvét-sziget ökológiai katasztrófája az egyik legismertebb példa, ahol is az egymással rivalizáló kisebb törzsek a hatalom szimbólumaként tekintett óriási kőszobrok (moaik) mozgatásához felhasználták a rendelkezésre álló erdők összes faanyagát. Ennek folyományaképpen nem tudott megmaradni a termőföld a lejtős térszíneken, mert éppen a gyökérzet volt hivatott összetartani a talajt és megvédeni a lefolyás okozta eróziótól. Az egyéb hatások (mint a túlhalászat, a behurcolt növények alkalmazkodóképességének hiánya stb.) miatt mezőgazdaságra alkalmatlanná vált sziget végül teljesen elnéptelenedett.