Az alacsony frekvenciás elektromágneses tereknek tulajdonított egészségkárosító hatás és tünetészlelés biofizikai és pszichofiziológiai hátterének vizsgálata komplex állatkísérletes modellrendszer és humánkísérletes vizsgálat segítségével

Abstract

A technológiai fejlődés következtében a mesterséges alacsony-frekvenciás elektromágneses terek (ELF-EMF) szintje az elmúlt 40-50 évben folyamatosan emelkedett. Az elektromágneses hullámok a mindennapok kikerülhetetlen velejárói: szinte minden háztartási gépnek, elektromos vezetékeknek, rádió- és televízióadónak, mobilátjátszó toronynak van sugárzása. Az elektromágneses sugárzás egészségügyi hatásait már az 1950-es években, a radarok és a különböző orvosi berendezések elterjedésével vizsgálni kezdték. Az 1960-as években a mikrohullámú sütő mind szélesebb körű használata, majd később a számítógép megjelenése és végül az 1980-as években a mobiltelefonok felbukkanása miatt kiterjesztették a kutatásokat (http://www.origo.hu/tudomany/20100512-az-elektromagnesester- karos-hatasu-a-tulerzekeny-emberekre.html). Bár az LF-EMF expozíció érzékszervekkel nem érezhető, bizonyos értéken túl az emberi testben keltett örvényáramok ingerlik az izomés idegsejteket. Mivel a mágneses sugárzás behatol a testbe, egyesek rákot, főleg leukémiát és genetikai károsodást előidéző hatást tulajdonítanak neki (BÁRDOS,2006) (hivatkozás!!!). Ugyanakkor az elektromágneses eszközök, berendezések környezetében élő vagy dolgozó emberek gyakran panaszkodnak olyan nem-specifikus tünetekről (NSEP) is (pl. fejfájás, émelygés, alvászavarok, fáradtság), melyek diszkomfort érzetet keltve jelentősen ronthatják az életminőségüket(BÁRDOS et al.,Az eddigi vizsgálatok nem találtak egyértelmű bizonyítékot az LF-EMF egészségkárosító hatására - viszont valamennyi megállapította, hogy további kutatásra van szükség ahhoz, hogy teljes bizonyossággal lehessen eldönteni a kérdést. Dolgozatomban az EM expozíciónak tulajdonított tünetészlelés, egészségproblémák háttértényezőit vizsgáltam. Célunk annak vizsgálata volt, hogy az elektromágneses expozíciók hatásának tulajdonított nem-specifikus tünetek, panaszok milyen részben tekinthetők pszichés tényezők (negatív elvárások, elektromágneses terekkel kapcsolatos aggodalmak) következményének, és mennyiben az elektromágneses terek közvetlen élettani hatásának. A kérdés megválaszolása céljából két vonalon dolgoztunk párhuzamosan. Standardizált állatkísérletes modellrendszer segítségével tanulmányoztuk az EM expozíció hatására bekövetkező esetleges viselkedésváltozást, ezáltal vizsgálva az EM expozíciónak tulajdonított tünetképzés esetleges biológiai hátterét. Magzat illetve kölyökkori hosszú távú elektromágneses expozíció felnőttkori viselkedésre gyakorolt hatását vizsgáltuk, mivel az EM tereknek tulajdonított lehetséges egészségi ártalom terhes anyák és gyermekek esetében kevéssé vizsgált, pedig a fejlődő szervezetek esetében az esetleges károsító hatás még kifejezettebb lehet. Az LF-EMF egészségkárosító hatásának számos kutató által felvetett pszichológiai háttértényezőit humán mintán vizsgáltuk, elektrohiperszenzitív (EHS) valamint kontroll személyek mező-detekciós képességének, EM terekkel kapcsolatos aggodalmának, elvárásainak, észlelt tüneteinek összehasonlításával, arra keresve a választ, hogy milyen tényezők befolyásolhatják az elektroszenzitivitást, tünetészlelést.