Salak-tartalmú építőanyag radioaktivitásának vizsgálata egy budapesti lakásban
TDK dolgozat
Környezettudományi TDK
Absztrakt:
2008 nyarán lakossági körbl felkeresték az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Természettudományi Karának Kzettani és Geokémiai Tanszékén mköd Litoszféra
Fluidum Kutató Laboratóriumot, hogy végezzük el egy budapesti lakás radiometriai
felmérését. A beltéri leveg radonaktivitás-koncentrációjának meghatározása során az.
átlagtól eltér értéket nem tapasztaltunk. Kiegészít vizsgálatként elvégeztük a beltéri
gamma dózisteljesítmény mérését is, ez azonban nem várt eredményeket hozott. A mért
értékek átlagban 3-szor nagyobbak voltak, mint a lakóépületekben mért gammadózisteljesítmény
magyarországi átlaga (Nikl, 1999). A megnövekedett gammadózisteljesítmény
forrásaként egyértelmen a nappali parkettája alatt található salakot
azonosítottuk.
Manapság egyre inkább el térbe kerülnek az embert ér különböz “indoor” szennyezések és
ezek forrásai, ennek köszönheten a lakossági felkérések száma is növekszik.
Magyarországon a XX. század második felében olyan intézkedések történtek, amelyek
következtében a másodlagos nyersanyagok felhasználása nem a megfelel módon történt, így
kohósalakok és erm vi pernyék ellenrizetlenül az építanyagokba kerültek, ezzel növelve a
lakosság sugárzás és nehézfémek okozta kitettségét (Somlai et al., 2006; Jobbágy, 2007).
Egyre nagyobb az érdekldés a közvetlen környezetünket érint szennyez désekkel
kapcsolatban, ilyen a sokszor emlegetett építanyagok egészségre gyakorolt káros hatása. Az
építanyagok, illetve az építanyagokhoz kevert adalékanyagok kisebb-nagyobb mértékben
tartalmazhatnak radioaktív izotópokat, amelyek növelhetik az emberek beltéri radioaktív
kitettségét (Kovler et al., 2002). A témában megjelent számos publikáció utal a problémakör
jelentségére (Somlai et al., 1997; Petropoulos et al., 2001; Kovler et al., 2002; Breitner et al.,
2006; stb.). Magyarországon az 1960-as Építésügyi Minisztériumi utasítás ugyan megtiltja a
nagy rádium koncentrációjú szénsalakok építanyagként történ felhasználását, azonban ezt a
felszólítást a magán és az állami építkezések során is figyelmen kívl hagyták (Jobbágy,
2007). Magyarországon a XX. század végéig folyamatosan használták az egyes erm vekbl
származó maradékanyagokat építipari adalékanyagként, mivel alkalmazásuk gazdasági
szempontból kedvez volt és akkoriban még nem volt biztosított a megfelel jogi, társadalmi
vagy akár tudományos háttér az ilyen anyagok alkalmazásával szemben.
Dolgozatomban egy budapesti lakásban vézett in situ radiometriai mérési adatokat és lakásból
származó salak laboratóriumi - fizikai és geokémiai - vizsgálati eredményeit mutatom be