A nedves ülepedés hatása a felszín közeli radioaktivitásra
TDK dolgozat
Környezettudományi TDK
Absztrakt:
Jelen dolgozat témája a nedves kiülepedés hatása a felszín közeli radioaktivitásra, ami tulajdonképpen nem jelent mást, mint annak vizsgálatát, hogy az egyes csapadékesemények milyen módon változtatják meg az általunk mára már elég jól ismert háttérsugárzás mértékét. Mint azt már egyre többen tudják, a radioaktivitás mindennapi életünk része. Életünk során a tevékenységünktől függetlenül mindannyian elszenvedünk valamekkora sugárdózist. Természetesen ennek mértéke változó lehet, és életünk biztonságát szem előtt tartva közel sem mindegy, hogy mekkora. Ebből kifolyólag környezetünk sugárzó forrásainak vizsgálata napjainkban egyre nagyobb jelentősséget nyer. Gondoljunk csak a kozmikus sugárzás, a levegő vagy talajlevegő radon tartalmának, vagy épp az építőanyagok okozta sugárterhelés vizsgálatára. Környezetünkben jóformán minden radioaktív valamilyen mértékben, így ezek után már az sem lehet meglepő, hogy a jelen vizsgálat tárgyát képező nedves ülepedési események hatásaként is találkozunk ezzel a jelenséggel. Ez azonban felveti a következő kérdéseket: mily módon válik a csapadékvíz radioaktívvá, és ennek hatása mekkora jelentőséggel bír a környezeti háttérsugárzás tekintetében? Jelen kérdések megválaszolásának szükségességet az ELTE és a Paksi Atomerőmű Zrt. közötti együttműködés során felmerülő egyik kutatási téma vetette fel, mely az erőmű környezeti monitoring rendszerének fejlesztését szolgálná. Ez a rendszer fontos szerepet tölt be az erőmű területén megjelenő aktív izotópok ellenőrzésében és biztosítja, hogy a reaktor üzeme alatt az üzemterületen kívülre ne juthassanak ki aktív izotópok az emberi egészségre ártalmas mértékben.
Ez a dolgozat az ehhez a kérdéshez kapcsolódó kutatások kezdeti fázisát mutatja be, mely során ismertetjük a kérdéskörhöz kapcsolódó eddigi elképzeléseket, modelleket néhány korábbi publikáció alapján és megvizsgáljuk ezek helytállóságát az ELTE Magfizikai Tanszékén mért dózisteljesítmények, és az www.ogimet.com internetes oldal meteorológiai adatbázisának adatai segítségével. Megpróbáljuk bemutatni a csapadékvíz radioaktivitásának eredetét, és megismerkedünk egy-két, annak mértékét vizsgáló, gyakorlati lehetőséggel. A feltételezett modell segítségével megpróbáljuk értelmezni az általunk mért dózisteljesítmény változásait, majd végezetül kitekintést adunk a paksi kutatási problémára nézve, amely meghatározza a vizsgálatok további menetét.
