Geodiverzitás-vizsgálat egy nyugat-bükki mintaterületen

Abstract

A világ minden (biológiai-fizikai-kulturális) értelemben változatos, beleértve a fizikai környezet, az élıvilág és az emberi kultúra sokféleségét. Ez társadalmi konfliktusokhoz, nyersanyagért folyó háborúkhoz vezethet, viszont Földünk ettıl lesz érdekes és sokszínő. (GRAY M. 2004.) A diverzitás szó hallatán elsıként mindenkinek a biodiverzitás (az élıvilág sokfélesége) jut az eszébe, pedig a geodiverzitás vele egyenrangú és elválaszthatatlan eleme a tájnak, feltétele a biodiverzitás kialakulásának. A geodiverzitás legrövidebben kifejezve az élettelen környezeti tényezık sokfélesége. Ezalatt a kızetek, ásványok, fosszíliák, tájak, felszínformák, felszínalakító folyamatok, a talajok és a vízrajzi elemek változatosságát értjük. A geodiverzitás egy új fogalom a szakirodalomban, a mai értelemben vett geodiverzitás kifejezést az 1990-es évek végétıl használják. A geodiverzitás-vizsgálat nem igényel tudományos felfedezéseket, inkább egy új szemléletmód, amely szempontjai szerint a már meglevı ismereteinket rendszerezzük, összesítjük. Elsısorban gyakorlatorientált megközelítés, mely az élettelen környezeti tényezıket (és az azokat veszélyeztetı tevékenységeket) veszi sorra, számszerősíti és ez alapján tesznek javaslatot a terület további fejlesztésére, hasznosítására és védelmére. Ez napjainkban a környezetvédelem elıtérbe kerülésével válik aktuálissá. Magyarországon a geodiverzitás még a geográfusok körében is új kutatási terület. Eddig csak KEVEINÉ B I. (2007, 2008) foglalkozott a témával. Két cikkében a fogalom értelmezése mellett megemlíti a külföldi kutatókat és vizsgálataik legfontosabb irányait, emellett a karsztos területek kiemelkedı geodiverzitását hangsúlyozza.